Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

~1OÖ~ - 6 ­ket a Javaslat csak szélső kivételként tartalmaz, részben az általános rendelkezések között, részben az egyes társasági formáknál. A 4. § (2) bekezdése szól arról, hogy a gazdasági tár­sasági formában sem lehet az állami monopóliumok körébe tar­tozó gazdasági tevékenységet folytatni olyan személyeknek, akik egyébként erre nem jogosultak. A Javaslat szerint azon­ban legalább minisztertanácsi rendeletnek kell lennie annak a jogforrásnak, amely itt figyelembe veendő állami monopóli­umot kíván megállapítani. Ez fokozza a társaságok működésé­nek garanciáját, hiszen kizárja, hogy alacsonyabb szintű jogforrások korlátozzák a társulási szabadság tárgyi olda­lát. A Javaslat abból a meggondolásból, hogy nem lenne in­dokolt megtiltani egy állami szervnek azt, hogy olyan tevé­kenységet, amit önállóan folytathat, társak bevonásával lás­son el, megengedi, hogy a társaság ilyen tevékenységet vé­gezzen, ha legalább egy olyan tagja van, akinek erre a jogo­sultsága megvan. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy szö­vetkezetek és természetes személyek is bekapcsolódjanak - állami szervekkel társulva - az állam számára fenntartott gazdasági tevékenységekbe, ezzel tehát még egy lépés törté­nik a különböző tulajdoni formába tartozó jogalanyok gazdál­kodási feltételeinek egységesítése felé. Az állami pénzügyekről szóló törvénnyel való összhang biztosítása érdekében a Javaslat kimondja, hogy bank (pénz­intézeti) illetve biztosító tevékenységét - ha gazdasági társasági formában kívánnak működni - csak részvénytársaság­ként lehet folytatni. A Javaslat a 4. §-ban használja először a "természetes személy" és "külföldi" fogalmakat. A természetes személy eltér a Ptk terminológiájától, ahol a "magánszemély" kife-

Next

/
Thumbnails
Contents