Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

- 17 -47f vagy csak kivételesen vesznek igénybe egyedi engedély alapján külföldi betársulást, vagy nagyobb mértékben, de akkor élesen elkülönítik a belső vállalatközi kooperációtól. A nemzetközi tapasztalatok ugyanakkor egyértelműen jelzik, hogy a tisztán belföldi, illetve külföldi tagokkal rendelkező társaságok egymástól való elkülönítése fejlett áru- és piaci viszonyok között nem lehetséges. (Ettől független kérdés, hogy néhány speciális alapítási, illetve felügyeleti szabályt a külföldi taggal rendelkező társaságokra szinte minden ország megállapít.) A jugoszláv gyakorlat igazolta, hogy tisztán a belföldi vállalati formákkal, illetve az azokba való betársulás lehetőségével is jelentős sikereket lehet elérni a "joint venture" terén, feltéve, ha a gazdasági szabályozási feltételek (devizatranszfer stb.) megfelelők, és a külföldiek az államosítással szemben kellő biztosítékokat kapnak. Helytelen továbbá a nyugati, illetve a KGST országokból történő betársulás egymástól való ugyancsak merev elkülönítése, illetve kizárólag a nyugati beruházókra való gondolás a joint venture körében. A világkereskedelem ugyanis egységes. A szocialista gazdasági reformok újabb hullámában egyre több szocialista ország foglal állást a KGST-n belül az áru- és pénzviszonyok, illetve a vállalatközi közvetlen kapcsolatok fejlesztése mellett, amelybe természetesen a társulások, a közös vállalkozások is beletartoznak . KGST országbeli vállalattal való társulás a magyar vegyesvállalati rendelkezések alapján eddig sem volt tilos. A tárgyra vonatkozó 1972-es PM rendelet azonban úgy került megfogalmazásra, hogy szabályai értelemszerűen csak nyugati beruházókra lehettek irányadók. A cél tehát egy olyan egységes társasági jog létrehozása, amely a társasági formák felépítésénél nem tesz különbséget belföldi, illetve külföldi tagok, a külföldi tagok tekintetében pedig aközött, hogy szocialista vagy tőkés országokból származó partnerről van-e szó;