Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

- 13 -té7gári jogi társaság alformajaként kapott szabályzást, egy sajátosan túlbonyolított háromszintű szabályozás keletkezett. A hatályos magyar társasági jogra tehát - függetlenül attól, hogy lazította a tulajdonformák egymástól való merev elkülönülését - alapvetően még mindig a szektorok szerint elkülönült szabályozás nyomja rá a bélyegét. Egészen más az állami szektoron belüli, a szövetkezeti, illetve az állampolgári társasági joggal kapcsolatos, illetve a külföldiek betársulásával kapcsolatos rendezések szelleme, e négy "szektor" szabályozása egymástól eléggé elkülönül. A társasági jogban továbbá az ágazati elkülönülés bizonyos maradványai még mindig fellelhetők. Ezen változtatni kell. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a hatályos társasági jog állapota semmiképpen sem marad le gazdasági reformunk általános helyzete mögött. Eredményei és hiányosságai is szorosan összefüggenek az utóbbival. Az azonban nyilvánvaló, hogy egy következetes szocialista piacgazdaság kibontakozásának alátámasztására, a korábbiakban kifejtett gazdaságpolitikai célok elérésére társasági jogunk jelen formájában már nem alkalmas, és részmódosításokkal alkalmassá sem tehető. 4./ A magyar társasági jog a többi szocialista ország társasági jogához viszonyítva fejlett. Ez nemcsak a merev tervutasításos rendszert még mindig alkalmazó országok esetében igaz, hanem a szintén piacgazdasági reformra törekvő Lengyelország, Kína vagy Jugoszlávia esetében is. A hatályos szovjet, csehszlovák és a bulgár társasági szabályozás alapvetően még nem a belföldi társulásokra, hanem a nyugati beruházók befektetéseire irányul. A tervlebontásos szocialista rendszerben társasági jog csak kivételesen, szórványosan jöhet létre, vagy a külföldi betársulásokra (például az 1949-es csehszlovák részvénytörvény vagy 1972. óta Románia), esetleg a gazdasági nagyszervezetek közötti közös vállalatalapításra (például az 1974-es szovjet vagy az 1979-es NDK kombinátszabályozás), avagy az állampolgárok alkalmi társa-