Országgyűlési irományok, 1985. IV. kötet • 75. sz.

1985-75 • Törvényjavaslat a gazdasági társaságokról

- 11 -féra./ A szektorális elkülönítés csökkentése irányába hatott az eddig önálló szövetkezeti jogi formák általános társasági formákba való beolvasztása. A szabályozórendszer, a jövedelemszabályozás azonban változatlanul elhatárolta egymástól az állami vállalati, illetve a szövetkezeti, illetve - némileg ezt átfedve az ipari és a mezőgazdasági vállalatok társulási formáit. Emellett a Minisztertanács határozatai alapján sajátos ágazati formák is létrejöttek, így az agráripari egyesülések vagy a kutatásifejlesztési-termelési társaság, illetve egyesülés; b./ A nem jogi személy társaságok alapvető formája a gazdálkodó szervezetek közötti ún. gazdasági társaság lett, amely vagyonegyesítő alapesete mellett kooperációs-kockázatközösségi változatot is tartalmazott. Vállalatok állampolgárokkal azonban változatlanul csak az igen korlátozott tartalmú polgári jogi társaság formájában társulhattak. A szabályozás az állampolgári társaságokat csak minimálisan és zömmel az 1978. évi 4. sz. tvren kívül magában a Polgári Törvénykönyvben érintette (például az építőközösségeknek, avagy az élettársak vagyoni viszonyainak polgári jogi társasághoz való csatolásával). A polgári jogi társaság mögöttes jogterülete a gazdasági társaság lett; c./ Az egyesülés kooperatív-érdekközösségi jogi személy társulásként került szabályozásra és a korábbi kényszeregyesülés, általánosabban a kényszertársulás intézménye a magyar társasági jogból kikerült; d./ A tvr. jelentősen megerősítette a közös vállalat intézményét és egyben teljesen kiszorította a korábbi kereskedelmi társasági formákat. A közkereseti társaság létrehozásának lehetősége megszűnt a kisiparosok-kiskereskedők számára, rt-t és kft-t ezután csak a Minisztertanács engedélyével lehetett tisztán belföldi vállalatok között létrehozni (a külföldi "betársulások" szabályozását az 1978-as rendelkezések nem érintették). Emellett a szabályozás létrehozta a közös vállalkozásoknak egy olyan vál-