Országgyűlési irományok, 1985. III. kötet • 59-74. sz.

1985-59 • 1988. évi törvény a közúti közlekedésről

-12.A közúti közlekedés a jövőben is részletesebb szabályozást, több jogszabályt igényel, mint társadalmi-gazdasági életünk sok más területe. Ennek a szabályozásnak az alapvető eszközei ezután is a minisztertanácsi és a miniszteri rendeletek maradnak. De az a minőségi fejlődés, amely a közúti közlekedésben az elmúlt negyedszázadban végbement, ma már lehetővé teszi e szabályozás alapvető elveinek, elemeinek a meghatározását; azt, hogy hosszabb távra,törvényi szinten is megfogalmazódjanak a közúti közlekedéssel összefüggő legfontosabb állami és állam— polgári jogok, kötelességek, feladatok és felelősség. II. RÉSZLETES INDOKOLÁS A javaslat l.§-ához; A javaslat megfogalmazza azokat a legátfogóbb érdekeket, amelyeket a törvény rendelkezései, valamint a törvény végrehajtására kiadott vagy kiadandó különböző szintű egyéb jogszabályok is szolgálni kivannak. Egyben - ezáltal - megjelöli a jogszabályok értelmezésének és gyakorlati alkalmazásának a legfontosabb módszerét is; mindezeknél elsősorban a törvény bevezető rendelkezésében megfogalmazott érdekeket kell szem előtt tartani, azokat kell érvényre juttatni. Az érdekek nem egyenrangúak. Az alapvető érdek a személy- és áruszállítási szükségletek kielégitése. Ennek eszköze a megfelelő járműállomány és közúthálózat kialakitása és működése. De a közutak védelme sem öncélú, hanem ugyancsak az alapvető érdek szolgálatában áll. Az érdekek érvényrejuttatásában a javaslat a közlekedésbiztonság és a környezetvédelem jelentőségót emeli ki. A szállítási szükségletek kielégitése - és általában maga a közlekedés, lényegéből eredően - veszélyekkel jár, s emellett jelentős mértékben szennyezi a környezetet (zaj, por, füstgáz, stb.). A közlekedés és a biztonság, a közlekedési és a környezetvédelmi érdekek tehát egymással ellentétes irányúak. Az ellentéteket úgy kell feloldani, úgy kell "kibékíteni", hogy a biztonság , valamint a környezet tisztasága a lehető legkisebb sérelmet szenvedje. A javaslat 2.§-ához; A szabályozás elsősorban a Magyar Népköztársaság területére érvényes, tekintet nélkül arra, hogy kik vesznek részt a közúti közlekedésben, illetőleg kik végeznek a szabályozás tárgykörébe tartozó tevékenységet. 22