Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

-2.8722 A tartozás fedezete elvonásának büntetőjogi fenyegetése akkor indokolt, ha a fedezet elvonása jogsértő eredménnyel járt, vagyis a tartozás kiegyenlítését meghiúsította. A bűncselekmény jellegére tekintettel célszerű az elkövető büntethetőségét megszüntetni, ha a tartozását az elsőfokú bíróság ítéletének meghozataláig kiegyenlítette. A 35. §-hoz A szolgálati visszaélés vétségét a Btk 351. §-ának /l/ bekezdése egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a súlyosabban minősülő esetét a 351. § /2/ bekezdése három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Ezek a büntetési tételek a gyakorlatban indokolatlanul enyhének bizonyultak; a Javaslat mind az alapeset, mind a súlyosabban minősülő eset miatt kiszabható szabadságvesztés mértékét felemeli. A 36. §-hoz Az előljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak büntetése a Btk 355. §-ának /3/ bekezdése szerint két évtől nyolc évig, háború idején öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Ennél a minősített esetnél az eredmény megegyezik a testi sértésnek a Btk 170. §-a /4/ bekezdésében írt fordulatával. A Btk 355. §-ának /4/ bekezdése öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést rendel, ha a bűncselekmény a sértett halálát okozza. Ennél a minősített esetnél az eredmény a Btk 170. §-a /5/ bekezdésének második fordulatával egyezik meg. Nem szerepel viszont a Btk 355. §-ának súlyosabban minősülő esetei között az életveszély okozása, amely a Btk 170. §-a /5/ bekezdésének első fordulata szerint a testi sértés minősített esete. A Javaslat ezt a hiányosságot pótolja, az életveszély okozását beiktatja a Btk 355. §-ának/3/bekezdésében felsorolt súlyosabban minősítő körülmények közé. A 37. §-hoz 1. A javító-nevelő munka új végrehajtási formája, a közérdekű munka a gyakorlatban akkor hatályosulhat megfelelően, ha a bűncselekmények széles körében alkalmazzák. Ezért indokolt a javító-nevelő munka beiktatása több olyan vétség büntetési tételébe, amelynek a büntetése jelenleg egy évig, illetőleg két évig terjedő szabadságvesztés. A vagylagos büntetési tételbe további alternatív büntetésként a pénzbüntetést is célszerű felvenni. A Javaslat 37. §-ának /l/ bekezdése az abban felsorolt vétségek büntetési tételét — vagylagosan — egy évig terjedő szabadságvesztésre, javító-nevelő munkára és pénzbüntetésre módosítja. A /2/ bekezdés szakít a büntetési tételek megállapításának azzal az elvével, hogy a javító-nevelő munka és a pénzbüntetés mindig egy évig terjedő szabadságvesztés mellett szerepel vagylagos büntetésként. A /2/ bekezdésben felsorolt vétségek büntetési tétele jelenleg két évig terjedő szabadságvesztés, ennek a leszállítása nem indokolt. Ezért a Javaslat ezeknél a vétségeknél két évig terjedő szabadságvesztés mellé iktatja be a javító-nevelő munkát és a pénzbüntetést. 2. A /3/ és a /4/ bekezdés a szigorított javító-nevelő munka alkalmazásának lehetőségét terjeszti ki olyan bűncselekményekre, amelyeknek az elkövetését gyakran motiválja az élősdi, munkakerülő életmód. A /3/ bekezdésben felsorolt vétségek közül a tartás elmulasztásának, az üzletszerű kéjei-