Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-31 • Törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

-28Z17 az ügyvéd. Ez a meghatározás indokolatlanul szűk. A büntetőjogi védelem szempontjából nem helyes az ügyvéd és a jogtanácsos között olyan különbséget tenni, hogy a jogtanácsost ez a védelem nem illeti meg. Ezért a Javaslat az e/ pontot úgy módosítja, hogy a 229. §-ban szabályozott védelem a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védőt és a jogi képviselőt illeti meg. Ha az állami tűzoltóság tagja hatósági jogkörben jár el, a Btk 137. §-ának 1. c/ pontja alapján hivatalos személy, így az ellene elkövetett erőszak a Btk 229. §-a szerint büntetendő. Nem illeti meg azonban a fokozott büntetőjogi védelem a tűzoltóság tűzoltói feladatot ellátó tagját, mert a tűzoltó nem szerepel a 230. §-ban foglalt felsorolásban. A Javaslat ezt pótolja azzal, hogy a felsorolást g/ ponttal egészíti ki, amely az állami, az önkéntes és .a vállalati tűzoltóságnak tűzoltói feladatot ellátó tagja ellen elkövetett erőszak esetén a 229. §-ban szabályozott büntetést írja elő. A 19-24. §-hoz A Btk XV. fejezetének a közélet tisztasága elleni bűncselekményekről szóló VII. címe külön tényállásokban rendelkezik a hivatalos személy által elkövetett, illetőleg a hivatalos személlyel kapcsolatos és a gazdasági életben történő korrupciós cselekményekről. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a gazdasági élet tisztaságát sértő bűncselekmények súlya megnőtt. Egy-egy ilyen bűncselekmény tárgyi társadalomra veszélyessége nagyobb, mint a szigorúbb büntetőjogi megítélésű, de kisebb tárgyi súlyú hivatali vesztegetésé. A hivatali és a gazdasági vesztegetésre vonatkozó büntetőjogi szabályozás egységesítése mégsem indokolt, mert az állam közhatalmi tevékenysége folytán a hivatalos személy által elkövetett, illetőleg a hivatalos személlyel kapcsolatos korrupciós cselekmények absztrakt társadalomra veszélyessége nagyobb. A két kategóriába tartozó bűncselekmények miatt a büntetőjogi felelősség mértékét azonban közelíteni kell egymáshoz. Ennek a Javaslat a következők szerint tesz eleget. 1. A Btk 250. §-a a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés tényállását és jogkövetkezményeit határozza meg. A gyakorlati tapasztalat szerint mind gyakrabban fordulnak elő bűnszövetségben, ületőleg üzletszerűen elkövetett vesztegetések. Ezeknek a társadalomra veszélyessége jelentős. Ezért indokolt e két esetnek a /3/ bekezdésben meghatározott súlyosabban minősítő körülmények közé való felvétele (Javaslat 19. §-a). 2. a/ A Btk 251. §-ában meghatározott bűncselekmények elkövetője az állami szervnek, szövetkezetnek vagy egyesületnek a dolgozója, illetve tagja. A Javaslat ezt az alanyi kört pontosabban határozza meg. Vannak ugyanis olyan szocialista gazdálkodó szervezetek, amelyek nem tartoznak ezekbe a kategóriákba. Ezért az állami szerv és az egyesület mellett a gazdálkodó szervezetet helyes említeni, és indokolt a felsorolást a társadalmi szervezettel is kiegészíteni. b/ A hatályos jog szerint, ha az állami szerv, szövetkezet vagy egyesület dolgozója a működésével kapcsolatban előnyt kér, nem bűncselekmény, hanem a 17/1968. /IV. 14./ Korm. számú rendelet 120/A. §-ában meghatározott szabálysértés valósul meg. A közélet tisztaságát sértő bűncselekményekre vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése indokolttá teszi a vesztegetés szabálysértési alakzatának megszüntetését, és ennek a magatartásnak bűncselekménnyé nyilvánítását. A Javaslat 20. §-a a Btk 251. §-ának /l/ bekezdésében meghatározott tényállást egészíti ki ezzel a cselekménnyel. Továbbra sem indokolt bűncselekménnyé nyilvánítani, ha az állami szerv, gazdálkodó szervezet stb. dolgozója a működésével kapcsolatban előnyt fogad el anélkül, hogy az előnyt kérte vagy az előnyért a kötelességét megszegte volna. A gazdasági életben elkövetett nagyobb társadalomra veszélyességű korrupciós cselekmények szigorúbb büntetőjogi megítélését jelenti a Btk 251. §-a /2/ bekezdésének kiegészí-