Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-58 • Az Országgyűlés Építési és Közlekedési Bizottságának, valamint a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságának együttes jelentése

~2ko3. Az 1950. óta üzemelő repülőtér 1977-ben megkezdett fejlesztése során zajvédelmi intézkedésekre a közlekedési tárca 1985-ig 44 millió Ft-ot fordított. A zajterhelés mérséklését szolgálta a zajmérő rendszer I. ütemének kiépítése, Vecsés nagyközség zajterhelésének csökkentésére zajtompítóval kialakított hajtóműpróbázó hely és repülőtéri erdősáv telepítése. 4. Az 1983-ban a 2. számú pálya forgalombahelyezésével egyidejűleg az 1. sz. pályát repülésbiztonsági okokból le kellett zárni. A 2. számú pálya üzemeltetése Rákoshegy és Üllő körzetében megnövelte a zajterhelést, amit a bevezetett környezetkímélő repülési rend Rákoshegyen kismértékben csökkentett. Az 1. számú pálya és járulékos létesítményei korszerűsítésére a közlekedési tárca átcsoportosítás útján az 1986—87. években 1,05 milliárd forintot használt fel. A forgalombahelyezést követően bevezethetővé vált a végleges kétpályás környezetkímélő repülési rend. Az érintett lakóterületek zajterhelése Rákoshegy és Vecsés vonatkozásában, valamint az egyéb területeken is mérséklődött. II. A tervezett környezetvédelmi intézkedések és megvalósításuk módja A tervezett intézkedések célja a repülőtér környezetében élő lakosság nyugalmának biztosítása a zajterhelés csökkentésével. 1. A Közlekedési Minisztérium az érdekelt főhatóságokkal egyetértésben a következő környezetvédelmi intézkedéseket tervezi: — a zajterhelés és repülésellenőrző rendszer II. ütemének kiépítése, a végleges kétpályás környezetkímélő repülési rend betartásának fokozott ellenőrzése, — az éjszakai repülések számának a nemzetközi kötelezettségek figyelembevételével való csökkentése, — további zajvédő erdősávok telepítésének megkezdése, — zajvédő létesítmények kiépítése, — lakóépületek utólagos passzív akusztikai védelme, — kártalanítások (cseretelkek kialakítása stb.). A tervezett intézkedéseket a rendelkezésre álló pénzforrások szerint kell sorolni. Elsősorban a közösségi érdekeket szolgáló környezetvédelmi intézkedések kezdődnek meg, és emellett legindokoltabb esetekben kerül sor az egyéni kártalanításokra. 2. A tervezett környezetvédelmi intézkedések prognosztizált költségigénye a három zajövezetben 2,3 milliárd Ft, amelyből a belső zajövezetre mintegy 1,7 milliárd Ft, a középső és külső zajövezetekre pedig 0,6 milliárd Ft esik. A VII. ötéves tervidőszakra a belső zaj övezetben — tekintettel a népgazdaság teherbíróképességére — 0,6 milliárd Ft felhasználása történik meg alapszerű kezeléssel. A középső és a külső zajövezet környezetvédelmi intézkedései a VIII. ötéves tervidőszakban kezdődhetnek meg, de a részletes felmérést ezen zaj övezetekben 1990-ig el kell végezni. Az 1988. évre 39 millió Ft a beruházási (ezen belül 611 ezer USD) és 25 millió Ft a felújítási költség, azaz összesen 64 millió Ft a központi forrás, amit szükség szerint kiegészíthet a Közlekedési Minisztérium 30—40 millió Ft-os tervezett átcsoportosítása, a VII. ötéves tervidőszaki 600 millió Ft 1989. évi keretének terhére, azaz a költségfelhasználás összesen mintegy 100 millió Ft lehet. 3. Lakossági szempontból meghatározó az egyes zajövezetekben az építési tilalmak jövőbeni alakulása. A belső zaj övezetben az építési és telekalakítási tilalom határidő nélkül fennmarad. A középső zajövezetben az ideiglenes építési és telekalakítási tilalmat a tanácsok megszüntetik azt követően, hogy kiadásra kerülnek az e térségre érvényes módosított építési szabályozások. A külső zajövezetben ilyen tilalom nincs.