Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.
1985-28 • Törvényjavaslat a földről
29 IX. Fejezet KÁRTALANÍTÁS EGYES KÖZÉRDEKŰ HASZNÁLATI JOGOK ESETÉBEN Az 54. §-hoz Külön törvények (a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény, a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény stb.) vezeték, berendezés, illetőleg más létesítmény elhelyezése céljából ún. közérdekű használati jogok alapítására adnak lehetőséget. Eddig az ilyenkor keletkező károk megtérítéséről is ezek a törvények, illetőleg a végrehajtásukra vonatkozó jogszabályok rendelkeztek. A szabályozásban eltérések voltak attól függően, hogy a közérdekű használati jog alapítása milyen célra történt. A javaslat rendelkezik a közérdekű használati jogok alapításával kapcsolatos károk megtérítéséről is. Ennek során különbséget tesz a vezeték, berendezés és más létesítmény elhelyezésére, üzemeltetésére, karbantartására irányuló munkák során felmerült, valamint a bányászati tevékenység miatt keletkezett károk, illetőleg az abból származó károk között, hogy a létesítmény korlátozza az ingatlan rendeltetésszerű használatát. Az elhelyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra irányuló munkák során felmerült károkat a javaslat szerint a polgári jog általános szabályai, a bányászati tevékenység miatt keletkezett károkat pedig a bányakárokra vonatkozó rendelkezések alapján kell megtérítem. Ebben a vonatkozásban a javaslat csupán utal a Polgári Törvénykönyv, illetőleg a bányászatról szóló 1960. évi III. törvény rendelkezéseire. Ugyanakkor meghatározza azt, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használatának korlátozásáért a tulajdonos (kezelő, tartós földhasználó, szövetkezeti közös használat esetében a szövetkezet) részére milyen mértékű kártalanítást kell fizetni. Építési telek és házasingatlan rendeltetésszerű használatának korlátozása esetén a kártalanítás a forgalmi érték csökkenésének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy az magánszemély, az állam, szövetkezet stb. tulajdonában van. Magánszemély részére a tulajdonában levő egyéb ingatlan rendeltetésszerű használatának korlátozásáért is ilyen mértékű kártalanítás jár. Az állami tulajdonban, szövetkezeti közös használatban és más jogi személyek tulajdonában levő termőföldnek általában nincs forgalmi értéke, ezért a kártalanítás a forgalmi érték csökkenése alapján nem lenne megállapítható. Erre figyelemmel a javaslat úgy rendelkezik, hogy ilyenkor a koríátozással okozott termelési többletköltséget, továbbá a művelési ág és mód megváltozása miatt keletkező értékcsökkenést kell megtéríteni. (Ilyen értékcsökkenés pl., ha magasfeszültségű távvezeték létesítése miatt a szőlőművelést vagy a rizstermelést meg kell szüntetni.) Termelési többletköltség címén kártalanításképpen a többletköltség tizenhat évre számított összege jár, mert a tapasztalatok szerint ebből az összegből lehet olyan beruházásokat megvalósítani, amelyek a vezeték, berendezés stb. elhelyezéséből származó károkat ellensúlyozzák. A kártalanításra köteles és jogosult azonban megállapodhat abban, hogy a termelési többletköltséget évente állapítják meg, és évente fizetik ki a kártalanítást.
