Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

29 állami támogatásból, 16%-a pedig egyéb (érdekeltségi) bevételekből származott. A szabályozott forrásokból a tervezett 62,2 milliárd forintnyi előirányzatnál 3,2 milliárd forinttal kevesebb volt a bevétel. A vállalati Gazdálkodószervezetek befizetéseiben keletkezett bevételkiesés, a népességgel arányos elosztás következtében az összes helyi tanácsot kedvezőtlenül érintette. A szövetkezeti adóbefizetések a gazdálkodók telephelye szerinti helyi tanácsokat illették meg. A bevételek — főként az aszálykárok miatt •—• néhány településen számottevően elmaradtak az előirányzathoz képest. Ezért 1987től már ebből a bevételből is az állandó népesség arányában részesednek a tanácsok. A lakossági adó- és illetékbevételek az előirányzatot 600 millió forinttal haladták meg, mégpedig annak hatására, hogy az egyéni vállalkozások száma 1986han is tovább gyarapodott és tevékenységük is bővült, s bevezették a nem lakás célját szolgáló építmények adóját. Az előirányzottnál 600 millió forinttal kevesebb (6,7 milliárd forint) lett a működési bevétel, mert kevesebben jártak bölcsődébe és óvodába, s mert a tanácsok azzal is segítik a nagycsaládosokat, hogy elengedik vagy mérséklik a térítési díjakat. Az állami támogatás összege 75,1 milliárd forint volt. Ez ugyan 500 millió forinttal nagjrobb az előirányzottnál, de ebből 350 millió forint arra szolgált, hogy a központi költségvetési intézményektől, illetőleg a társadalombiztosításból átcsoportosított feladatokat támogassák és a szociális segélyeket emeljék. Többlettámogatást is folyósított az állami költségvetés avégett, hogy a szövetkezetektől származó bevételek kiesését legalább részben ellensúlyozza. Az egyéb (érdekeltségi) források az előirányzatot csaknem 6 milliárd forinttal haladták meg. Számottevő többletforrás származott abból, hogy a tanácsok egyre több kötvényt bocsátottak ki, hogy bővült az intézmények vállalkozási tevékenysége, s hogy a tanácsok koordinációs munkája javult. A tanácsok kiadásai A tanácsok kiadása 157,7 milliárd forint volt, 8,4 milliárd forinttal (5,6%-kal) több az 1985. évinél. Ez az összeg 1,6 milliárd forinttal meghaladja a központilag tervezettet, de 1,3 milliárd forinttal elmarad a tanácsok által saját hatáskörükben megállapított előirányzatoktól. Az összes kiadásból 67,7% a működési kiadások aránya, 27,4% a fejlesztéseké, 4,9% pedig a vállalati gazdálkodószervezetek támogatásáé. Az intézmények működtetésére és fenntartására a tanácsok 106,8 milliárd forintot fordítottak, 6,1 milliárd forinttal (6%-kal) többet, mint 1985-ben. Hosszú évek óta először a működési kiadások 1,9 milliárd forinttal elmaradtak a központilag tervezettől, s mintegy 600 millió forinttal kisebbek a tanácsok által saját hatáskörükben megállapított előirányzatoknál is. A tanácsok a teljesített kiadások 29,5%-át (ez 31,5 milliárd forint) az egészségügyi és szociális ellátásra, 43,8%-át (ez 46,7 milliárd forint) az oktatási, kulturális és sportfeladatokra fordították. A szervezeti ésszerűsítések megkezdődtek, a szakmai programok és az ágazati célok a tervezettnél is nagyobb mértékben valósultak meg, ám a „hétköznapok" finanszírozása romlott. Fejlesztésekre a tanácsok 43,2 milliárd forintot fordítottak. Ez 2,8 milliárd forinttal (6,8 %-kal) több az 1985. évinél, s 4,2 milliárd forinttal haladja meg a központilag tervezettet, de 1 milliárd forinttal kevesebb a tanácsok által előirányzottnál. A felhasznált összegnek mintegy a fele jutott a népgazdasági tervben is kiemelt területeknek, köztük a lakásellátás és -gazdálkodás fejlesztésére, a középfokú oktatásban az intézményi föltételek javítására, a lakosság egészséges ivóvíz-ellátásának bővítésére, valamint arra, hogy az egészségügyi intézmények műszerezettségét fokozzák és a szociális intézmények hálózatát továbbfejlesszék. A lakásellátás és -gazdálkodás kiadásainak aránya a fejlesztési kiadásokból még mindig nagy (25%); ebben az előző időszakhoz képest gyakorlatilag nem tapasztalható változás. Abban azonban igen, hogy a lakásépítésre szolgáló kiadásoknak ma már csak mintegy a felét teszik ki a tanácsi beruházások — a VI. ötéves terv időszakának 75%-os arányával szemben —, míg a másik fele a lakásforgalmazásnak (-mobilitásnak) és a személyi tulajdonú lakások építésének és -vásárlásának a támogatását szolgálja. Nem csökkent az előző évihez képest a lakásmobilitás forgalma, pedig az állami költségvetés egyedileg már nem támogatja e tevékenységet, s általában a megyei céltámogatásokból is kihagyták ezt. Nagyszámú lakótelket alakítottak ki, s ezek révén 15 ezer új lakás épülhetett föl. A közép-