Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

27 Az igazgatási, a jog- és rendbiztonsági és az egyéb költségvetési szervek együttes kiadása 61,4 milliárd forintra rúgott. Ez az összeg az 1985. évit 1,3 milliárd forinttal (2%-kal) haladta meg. A gazdasági feladatok és szolgáltatások (ipari, építőipari, mezőgazdasági és erdőgazdálkodási, közlekedési, kereskedelmi, vízgazdálkodási, költségvetési gazdasági és egyéb gazdasági szolgáltatások) ráfordítása 50,3 milliárd forint volt. Ez 8,6%-kal több az előző évinél, jóllehet az évközi pénzügyi szigorítások nagyrészt épp e területet érintették. Az intézmények és a tanácsok azonban fokozták a vállalkozási tevékenységüket és egyéb (érdekeltségi) bevételeiket, s ezeket javarészt ezekre a területekre fordították. Nagyarányú parkfenntartási, útjavítási és egyéb kommunális célú társadalmi munkát is végeztek a tanácsok. Nehézségek az utak és a hidak fenntartásában, üzemeltetésében és a közvilágításban mutatkoztak. Az országos úthálózatra fordított kiadás összege az 1985. évinél 100 millió forinttal kisebb, igaz, a tervezett 1200 km helyett csak 400 km-en végeztek burkolatmegerősítő és aszfaltszőnyegező munkákat. A tanácsoknál sem javultak a pénzügyi föltételek, pedig ilyen célokra az előirányzottnál 900 millió forinttal többet használtak fel saját pénzükből. Javarészt az áremelkedések miatt a tanácsoknak 300 millió forint pénzügyi forrást kellett teremteniük ahhoz, hogy a közvilágítás zavartalan legyen. A központi és a tanácsi igazgatási ráfordítások 9,2 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg az előző évit 500 millió forinttal (5,7 %-kal) haladta meg. A központi szerveknél a ráfordítások növekedését a bér- és dologi automatizmuson kívül elsősorban az a szerkezeti változás eredményezte, hogy az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal önálló fejezetté vált. Nagyobbak lettek a nemzetközi tagdíjak is. A tanácsi adómegállapító és illetékhivatalokat és a fővárosi kerületi tanácsokat 1986ban szintén megerősítették. A jog- és rendbiztonsági feladatokra 2,8 milliárd forintot, az előző évinél 9,5%-kal többet fordítottak. Az igazságszolgáltatásban az év második felében központi bérintézkedésre került sor. Ennek hatására valamelyest mérséklődött a munkaerő elvándorlása, és javarészt sikerült a tervezett létszámfejlesztést is megvalósítani. B) A központi költségvetési szervek befizetései és támogatása Az anyagi érdekeltségű tevékenységből származó állami befizetési kötelezettség összege a központi szerveknél 1705 millió forint volt. Ez 40 millió forinttal meghaladta a tervezettet, az 1985. évinél azonban 360 millió forinttal kisebb. Az eredményérdekeltségű intézmények szabályozása ugyanis közeledett a közszolgáltató vállalatokéhoz. Ezért a költségvetési kutatóhelyek kivételével megszűnt az ár- és díjbevételi járulék, növekedett a társadalombiztosítási járulék, a nyereségadó pedig egységesen 10 %-ra mérséklődött. A költségvetési kutatóhelyek az ár- és díjbevételi járulékot az Országos Tudományos Kutatási Alapba fizetik be. Eközben a bevételeket növelte az, hogy megemelkedett a tehergépjárművek üres futásteljesítménye után fizetendő díj. A központi költségvetési szervek támogatásának összege 82,4 milliárd forint volt, ami 400 millió forinttal (0,5%-kal) haladta meg a tervezettet és 5,6 milliárd forinttal (7,3%-kal) az előző évit. Az állami költségvetésből nyújtott támogatás összege magában foglalja az intézményi kisbeszerzésekre és az elkülönített állami pénzalapok számára a fejezetek által nyújtott támogatást is. A költségvetési intézmények támogatási előirányzata év közben két alkalommal csökkent: a támogatások 2,5%-át — az egészségügyi, a szociális és az oktatási intézmények kivételével •—• elvonták. Azért, hogy a költségvetés egyensúlya javuljon, a tervezettnél 100 millió forinttal kevesebb támogatást kapott az Országos Tudományos Kutatási Alap, s ugyancsak 100 millió forinttal mérséklődött a központi kezelésben lévő utak és hidak fenntartására fordítható előirányzat is. Bizonyos háttérintézmények felülvizsgálatából 24 millió forint megtakarítás származott. A központi költségvetési intézmények felújításának programja a központilag kezelt felújításihányad-kiegészítésből tervszerűen folytatódott. Befejeződött a Semmelweis Orvostudodományi Egyetem Érsebészeti Klinikáján a műtőtömb felújítása, s nagy lépéssel haladt előre a Szegedi Orvostudományi Egyetemnek és az Országos Onkológiai Intézetnek a felújítása. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem központi épületének felújítását kétharmad részben elvégezték, s megkezdődött a déli szárny átépítése. Folytatódott az Eötvös Loránd Tudó-