Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-34 • Törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetésének végrehajtásáról

-rt~ I. A népgazdaság 1986. évi fejlődése, az állam pénzügyi helyzete Az 1986. évi népgazdasági terv és a vele összehangolt állami költségvetés alapkövetelményként szabta meg, hogy a gazdálkodás hatékonyságát javítani kell. Erre alapoztuk az elosztható jövedelmek növekedését, s a külgazdasági egyensúly romlásának megállítását. Az előirányzatok azzal számoltak, hogy a gazdasági növekedés élénkülni fog, föltételezték, hogy a reálbérek és a beruházások régebben elért színvonalának a megőrzéséhez előteremtődnek a szükséges belső források, s az ország adósságállománya csökken. A népgazdaság 1986, évi fejlődése azonban több területen eltért a tervezettől. Jóllehet avégett, hogy a már az év elején egyértelművé vált veszélyeket megszüntethessük, több kormányzati intézkedést hoztak, az előzőleg kialakult kedvezőtlen irányzatokat nem sikerült megállítani. A termelés nem érte el a tervezett színvonalat, a hatékonyság nem javult, ezért a jövedelemképződés üteme az előre számítottnál jóval lassúbb lett, ráadásul a jövedelmek belső felhasználása igen nagy mértékben meghaladta az előirányzottat. Mindezzel is összefüggésben a népgazdaság egyensúlyi viszonyai felgyorsult ütemben romlottak. A népgazdaságban megtermelt összes jövedelem az előirányzott 7,5% helyett csak 4,7%kal gyarapodott. Ennek is a tervezettnél nagyobb hányada — elsősorban a gyors ütemű keresetkiáramlás következtében — munkajövedelemként jött létre, így a termelés hatékonyságát is minősítő és a költségvetés helyzetét is inkább meghatározó társadalmi tiszta jövedelemnek az aránya tovább csökkent. A tervezettnél kisebb jövedelem úgy jött létre, hogy a konvertibilis elszámolású forgalomban a cserearányok minden eddigit meghaladó mértékben romlottak. Abban, hogy a jövedelmek a számítottnál mérsékeltebben gyarapodtak, része volt annak is, hogy a gazdaság lassabban növekedett, az eszközkihasználás romlott, s a termelékenység alacsony színvonalú maradt. Az ipari termelés az előirányzott 2—2,5% helyett mindössze 1,8%-kal növekedett. Még nagyobb a lemaradás a mezőgazdaságban: ott az előirányzott 3—3,5%-kal ellentétben csak 1% körüli lett a növekedés. A jövedelmek belföldi felhasználása — folyó áron számítva — összességében meghaladta az előirányzottat. A szocialista szektor beruházásainak volumene lényegileg azonos volt az előző évivel, s folyó áron elérte a tervezett szint felső határát, a 204 milliárd forintot. Ebből a tervezettnél kevesebb pénzt használtak fel a központi döntésű és többet a vállalati beruházások körében. A lakossági fogyasztás — folyó áron — meghaladta a tervben előirányzottat. A tervezettnél mintegy 20 milliárd forinttal nagyobb — összesen 700 milliárd forint összegű — lakossági fogyasztás reálértékben 2,7%-kal nagyobb az előző évinél. A nomináljövedelmek 8%-ot meghaladó mértékben növekedtek, miközben a fogyasztói árak színvonala az előző évinél jóval kisebb mértékben — 5,3%-kal — emelkedett, s alig haladta meg a tervezettet. A lakosság jövedelmének szerkezete némileg módosult az előző évihez képest. Valamelyest — 0,3 százalékponttal — nagyobb lett a munkából származó jövedelem aránya (megközelítve a 66%-ot), s mérséklődött a társadalmi jövedelmek és a pénzbeli juttatások hányada. A lakosság jövedelmének felhasználásában több mint 1 százalékponttal csökkent a fogyasztási célú kifizetés, és 0,5—0,5 százalékponttal növekedett a lakásfelhalmozásra meg a megtakarításra fordított hányad. A jövedelemtermelésben és -elosztásban kialakult helyzet más-más módon érintette a jövedelemtulajdonosokat. Az állami szféra és ebben