Országgyűlési irományok, 1985. II. kötet • 28-58. sz.

1985-32 • Törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról

-3l*r24 gyása akkor szükséges, ha a bűncselekményre a törvény egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel. Az ügyész jóváhagyási jogkörének megszüntetése folytán ezt a rendelkezést módosítani kell. A Javaslat szerint a nyomozás megtagadása és felfüggesztése a büntető eljárásban a nyomozó hatóság feladata; ezzel kapcsolatban a vétségi eljárásban nem szükséges eltérő rendelkezés. A nyomozás megszüntetésének egyes esetei viszont a bűntetti eljárásban az ügyész hatáskörébe tartoznak (a Javaslat 27. § -a). A vétségi eljárásban az az eltérés indokolt, hogy a Be módosított 140. §-a (1) bekezdésében meghatározott esetekben a nyomozás megszüntetéséről akkor határoz a nyomozó hatóság, ha a bűncselekmény büntetési tétele nem súlyosabb egy évi szabadságvesztésnél. Az ennél súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult büntető eljárásban az ügyész határoz a nyomozás megszüntetéséről. A 33. §-hoz A vétségi eljárásban az iratoknak az ügyészhez való megküldésének határidejét illetően a büntető eljárásban meghatározott egy évnél (a Javaslat 30. §-a) rövidebb határidő indokolt. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a vétségi eljárásban a nyomozás végső határideje hat hónap. Ennek elteltével kell az ügyésznek megküldeni az iratot akkor is, ha a nyomozás még nem fejeződött be. A 34. § -hoz A nyomozási határidők megszűnése szükségessé teszi a pótnyomozás határidejére vonatkozó rendelkezések módosítását is. A Javaslat a Be 157. §-a (2) bekezdésének első mondatát úgy módosítja, hogy általában az ügyész hatáskörébe utalja a pótnyomozás határidejének a megállapítását. Ha viszont a pótnyomozást a bíróság a tárgyaláson rendelte el, akkor a határidő megállapítására változatlanul a bíróság jogosult. A 35. §-hoz A Be 137. §-a (2) bekezdésének módosítása (a Javaslat 25. §-a) kiegészítette azokat az okokat, amelyek fennállása esetén a nyomozó hatóság a nyomozást felfüggesztheti. A Be 169. §-ának (1) bekezdése az eljárásnak a bíróság által elrendelt felfüggesztését szabályozza oly módon, hogy visszautal a 137. § rendelkezéseire. A Javaslat ezeket a rendelkezéseket összhangba hozza a Be 137. §-ának módosításával. A 36. §-hoz 1. A Be 180. §-ának (1) bekezdése szerint a tanács elnöke a tárgyalást a lehető legközelebbi napra tűzi ki, és a bíróság az ügyet az érkezéstől számított harminc napon belül tárgyalja. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az utóbbi rendelkezés a gyakorlatban nem valósítható meg, a bíróságokra háruló munkateher következtében az ügyek nagy része nem tárgyalható harminc napon belül. Ezt a kötöttséget ezért a Javaslat feloldja, és a szabályozást a gyakorlat igényéhez igazítja. 2. Az ítéletnek a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről szóló rendelkezése mindenkivel szemben hatályos (Csjt. 90. §-ának (3) bekezdése), ezért a szülői felügyeleti jog megszüntetése a másik szülő jogait és kötelességeit közvetlenül érintheti. Emellett a gyámhatóság részére is intézkedési kötelezettséget teremthet abban az esetben, ha a gyermek érdekeinek védelmében ilyen intézkedésekre szükség van. A másik szülőnek és a gyámható-