Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

-5233 donú lakások építése, s ezt a tanácsok 1984-ben is segítették építési telkek kialakításával. Ebben az Országos Takarékpénztáron kívül eredményesen közreműködtek a gazdálkodószervezetek is. öszszesen 26 400 lakás felépítésére alkalmas telket alakítottak ki, 1700-zal többet, mint 1983-ban (legtöbbet Bács-Kiskun, Pest, Borsod-AbaújZemplén és Veszprém megyében meg a fővárosban). Célcsoportos kórházberuházásban 1378 fekvőbeteg-intézeti ágyat hoztak létre, az előirányzott 1498 ággyal ellentétben. Az időskorúakról való fokozott gondoskodást szolgálja 260 új szociális intézményi hely, s 1160-nal nőtt az öregek napközi otthoni helyeinek száma. A gyermekek ellátását javítja az átadott 1280 bölcsődei és a 160 egészségügyi gyermekotthoni hely. A tervhez közelállóan fejlesztették a víz- és csatornahálózatot. A közműves ivóvízzel való ellátásban részesülő lakosságnak az aránya 82,9 %-ra (1,7 százalékponttal), az ellátott lakásoknak az aránya 65%-ra (1,9 százalékponttal) nőtt. A közcsatornával való ellátottság azonban csak kisebb mértékben javult. Ezzel tovább nőtt a különbség a közműves vízzel való ellátás és a csatornaellátás között, márpedig ez az egészséges ivóvizeinket is veszélyezteti. A csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya az év végén 33,7% volt. Az egészségre ártalmas vizű települések közül 78-ban véglegesen, 134-ben ideiglenesen megvalósították a vízellátást. A fejlesztési célú tanácsi kifizetéseknek csaknem egyharmadát a fővárosban teljesítették. Az országosakhoz hasonlóan a társadalmi és gazdasági programok itt is csak részben valósultak meg. Az előirányzottal azonosan 210 általános iskolai tantermet építettek föl. Az átadott tanácsi célcsoportos lakásoknak a száma (2500) azonban 1000-rel kisebb, mint amekkora a tervben szerepelt, s a tervezett 600 kórházi ágyból is csak 450 valósult meg. A tanácsok 1984-ben is eredményesen vonták be a lakosságot az infrastruktúra fejlesztésébe, a meglevő értékek megőrzésébe. A lakosság munkavégzésének értéke meghaladta a 11,3 milliárd forintot, az összes társadalmi munka értéke pedig — figyelembe véve a tanácsoknak, a társulásoknak és a társulatoknak befizetett pénzbeli hozzájárulást is — több mint 12,7 milliárd forint. Ennek egy lakosra jutó összege 1194 forint, 20%-kal nagyobb, mint az 1983. évi teljesítés. A legtöbbet ismét Bács-Kiskun, Szolnok és Nógrád megyében vállalt magára a lakosság. A VI. ötéves terv céljainak megfelelően tovább nőtt a helyi tanácsok szerepe. A községi, nagyközségi tanácstípusnál a két pénzalap együttes részaránya az összes tanácsi kiadásból 19,2%, a városkörnyéki társközségekkel együtt pedig több mint 20%, noha 1984-től a várossá nyilvánítással számottevő költségvetési tételt jelentő településkor került át a városi tanácstípusba. Mindez tovább javította a községek és a kistelepülések népességmegtartó képességét, a városi hálózat bővülése révén pedig javult a körzeti — középszintű — ellátás. Népgazdaságunk 1984-ben a kitűzött céloknak megfelelően fejlődött. Tovább javult az ország külgazdasági egyensúlya, s számos eredmény született a gazdálkodás más területein is. Nem minden szempontból sikerült azonban megalapozni a tartós fejlődési folyamatokat. A termékszerkezet remélt változása nem következett be, a termelés és a ráfordítás közötti arányok nem javultak, a megtermelt és a belföldön felhasznált nemzeti jövedelem aránya nem a számított szerint alakult. Ezekre a feladatokra az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani ebben az évben. A hatékonyságot azért is különösen fontos fokozni, mert az 1985. évi népgazdasági tervnek és az állami költségvetésnek a végrehajtását előre nem látott körülmények nehezítik. A szokatlanul hideg tél kemény próba elé állította gazdaságunkat. A lakossági szükségletek és a fontosabb üzemek biztonságos ellátása végett bevezetett energiakorlátozó intézkedések több területen átmeneti termeléskiesést okoztak. Ez egyrészt az exportfeladatok teljesítését nehezíti, másrészt — főként a többlet-energiaimport — terven felüli terheket rótt a költségvetésre. 1985-ben tehát fokozott erőfeszítéseket kell kifejtenünk ahhoz, hogy teljesüljenek tervelgondolásaink. Ennek érdekében a legfontosabb feladatunk az lesz, hogy javítsuk a termelés minőségi tényezőit.