Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

IV. Az állami költségvetés felhalmozási kiadásai Az állami költségvetés felhalmozási célokra az 1983. évinél 2%-kal kisebb összeget, összesen 56,1 milliárd forintot irányzott elő. Ennek na­gyobbik hányada — mintegy 80%-a — a köz­ponti és a vállalati, szövetkezeti beruházások finanszírozását, kisebbik része pedig a magán­erőből való lakásépítés támogatását és bizonyos gazdálkodószervezetek fejlesztési forrásainak kiegészítését szolgálta. E célokra együttesen a költségvetésnek 58,9 milliárd forint — a terve­zettnél 5%-kal több — kiadása volt. összességében a költségvetés a maga köz­vetlen beruházási és fejlesztésialap-kiegészítési támogatásaival a folyó áron számított népgaz­dasági bruttó felhalmozást — a szocialista szek­tor beruházásait és a készletfelhalmozást — mintegy 24 0 ' ( |-os arányban finanszírozta. Az 1984. évi terv a nagyberuházásokra ösz­szesen 20,9 milliárd forint felhasználást irány­zott elő. A valóságos felhasználás 21,9 milliárd forint volt. Terven felül a Dunai Vasmű kok­szolómű beruházását is a költségvetés finanszí­rozta. Bizonyos nagyberuházásokon azonban a teljesítés elmaradt a tervezettől. A tervnek megfelelően határidőre és költségmegtakarítás­sal befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonst­rukciós bővítése, átadták az észak-déli metró­vonal újabb — az Élmunkás tér és az Árpád­híd közötti — szakaszát, forgalomba helyezték a megújult Árpád-hidat és a Flórián teret. A célcsoportos beruházások körében a mi­nisztériumi felügyelettel megvalósulók ráfordí­tása a tervezettel azonosan 18,1 milliárd forint, a múlt évinél 900 millió forinttal több volt. A közforgalmú vasúthálózatnak, a telefonháló­zatnak, a rádió és a televízió műsorszóró háló­zatának és a vízkárelhárításnak a fejlesztésében a felhasználás az év közben megemelt előirány­zat szerint alakult. A vasúthálózat fejlesztésére fordított 4,2 milliárd forintból egyebek között korszerűsítettek 250 km vasúti pályát, s villa­mosítottak 93 km vasútvonalat. A hírközlés fej­lesztését szolgáló két állami célcsoportban javult a beruházási tevékenység, csökkentek a kapa­citáshiányok. A telefonhálózatra 2,2, a rádió és a televízió műsorszóró hálózatára és egyéb hír­i közlési fejlesztésekre 500 millió forintot for­dítottak. Nagyarányú túlteljesítés volt a szén­hidrogén célcsoportban a kőolaj- és a földgáz­termelés fejlesztésében (a tervezett 4,4 milliárd forint helyett 4.8 milliárd forint). Az egyéb állami beruházásokra 10,1 milliárd forintot fordítottak a népgazdasági tervben meghatározott 7,9 milliárd forint helyett. A többlet fő oka az a döntés volt. hogy bizonyos beruházások előirányzata túlléphető a folyó költségvetési kiadások átcsoportosítása révén és a költségvetési maradványok felhasználásává E lehetőséggel majdnem 400 millió forint ere jéig élt a Művelődési Minisztérium (az Opera­ház rekonstrukciója sor^n) és a Magyar Tele­vízió. Az eredményérdekeltségi rendszerben gazdálkodó költségvetési szervek beruházásai­ban következett be a túlteljesítés egy további része. E beruházási körben a költségvetési támo­gatások az előirányzatokon belül maradtak. A vállalatok és a szövetkezetek döntési kö­rébe tartozó beruházások pénzügyi teljesítés^ 103,4 milliárd forint volt. Ez az 1983. évinél 5011 millió forinttal kisebb, de a tervezettet 3%-kal meghaladja. A túlteljesítést javarészt a szánih tottnál nagyobb egyéb saját források tettdí lehetővé, és az, hogy a felhalmozási célú péw maradványokat is felhasználták. A vállalatul kevés új beruházást kezdtek el; a rendelkezi sükre álló forrásokat inkább arra fordítottál) hogy a már folyamatban levő beruházásaiké befejezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents