Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.

1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról

18 gátasokon belül a legnagyobb mértékben — 13,1 milliárd forinttal — a fogyasztói árkiegészítés csökkent. Társadalombiztosítási járulék címén a vállalatok és a szövetkezetek 86,1 milliárd forintot fizettek be. Ez 1,1 milliárd forinttal több az előirányzottnál, s ez főként a tervezettnél nagyobb mértékű bérkiáramlásnak a következménye. Az előző évihez kénest mintegy 30 milliárd forintnyi növekedés tapasztalható. Ennek — a bérek növekedésén kívül — az a legfontosabb oka. hogy a járulék kulcsa 10 százaléküonttal emelkedett, és a 310 forintos bérkiegészítést bérként kellett elszámolni. Az állami költségvetés 1984-ben a vállalatok és a szövetkezetek értékcsökkenési leírásából 13,5 milliárd forintot központosított; ez az öszszeg az előirányzottnál 800 millió forinttal kisebb. Az elmaradásnak elsősorban az az oka, hogy a vállalatoknak az amortizációból a tervezettnél nagyobb összeget kellett veszteségrendezésre fordítaniuk. A termelésiadó-bevétel összesen 24.5 milliárd forint; ez a tervezettnél 1,7 milliárd forinttal kevesebb. Az elmaradást kizárólag az okozta, hogy a szocialista exDorthoz kapcsolódó befizetések csökkentek, ennek pedig az volt az oka, hogy az exDort költségei az árbevételnél gyorsabban növekedtek. Az egyéb jogcímeken fizetett termelési adó az előirányzathoz közelállóan alakult. A termelési árkiegészítés és dotáció együttes összege 26.4 milliárd forintot tett ki; ez az 1983. évinél 2 milliárd forinttal, a tervezettnél pedig 2,8 milliárd forinttal kisebb. A csökkenést legnagyobb részt az évközi intézkedések okozták: 10%-kal mérséklődött az ipar, a közlekedés, a belkereskedelem támogatása, szeptembertől pedig az áremelkedéssel egyideiüleg megszűnt a növényvédő szerek árkiegészítése. A termelési szerkezet átalakítását seaítő termeléskorszerűsítési támogatásnak az összege 35,5 milliárd forint volt: ez — részben a támogatások egy részének tervszerűen meghirdetett és végrehajtott leépítése miatt — 1.3 milliárd forinttal elmaradt az előirányzattól. A különbözeti termelői forgalmiadó-bevétel 78,7 milliárd forint volt, az előirányzottnál 5,1 milliárd forinttal kisebb. Az importált és a hazai termelésű energiahordozók, alapanyagok és félkész termékek egységes árképzésének eszközéül szolgáló adó a tervhez viszonyítva 6°.'»-kal csökkent. Ez részben a hazai és a nemzetközi árviszonyoknak az alakulásából következett, részben pedig a villamosenergia-ipar energiafelhasználási szerkezetének megváltozásával és a téli energiagondok miatt előálló költségnövekedéseknek az adócsökkentő hatásával magyarázható. A vállalatok és a szövetkezetek a konvertibilis elszámolású exportforgalmuk után mintegy 11 milliárd forint adó-visszatérítésben részesültek; ez 2,5 milliárd forinttal több az előirányzottnál. A többletnek az az oka. hogv az 1933. év végi nagyarányú exportkiszállítások után járó visszatérítést a jogszabályi előírások szerint 1984-ben kellett kifizetni. A i:ám- és az importforgalmiadó-bevételeknek együttes összege 23,2 milliárd forint volt. Az előirányzathoz képest a növekedés 3.7 milliárd forint, s ezt az árfolyam változása és a nagyobb behozatal okozta. Az import-ártámogatások 1,9 milliárd forintnyi összege 1,2 milliárd forinttal nagyobb az előirányzottnál. Az ártámogatások körében a fehérjetakarmány-import átmeneti támogatása volt a legnagyobb, mégpedig az erőteljesen emelkedő importárak miatt. A fogyasztói forgalmi adó, csökkentve a fogyasztói árkiegészítéssel, mintegy 17 milliárd forintnyi bevételnövekedést jelentett a költségvetésnek az előző évihez képest. Az előirányzathoz viszonyítva némi lemaradás tapasztalható. A fogyasztói forgalmi adónak 87,3 milliárd forintra rúgó összege a tervezettnél 800 millió forinttal kisebb. Az előirányzottnál kisebb adóösszeg kialakulását a fogyasztás szerkezetében végbemenő változások és bizonyos körben a tervezéskor föltételezettnél nagyobb termelőiáremelkedések okozták. Az 1933. évi teljesítéshez képest 3,9 milliárd forintnyi többlet mutatkozik. Ez főként az élvezeti cikkek növekvő fogyasztásával és az árváltozásokkal függ össze. A fogyasztói árkiegészítések összege 1934ben 53,5 milliárd forintot tett ki. Ez az 1933. év végi és az 1984. év eleji intézkedések hatásaként 13,1 milliárd forinttal kisebb, mint az előző évi teljesítés összege. Az előirányzott és a tényleges ártámogatás között mutatkozó 2,3 milliárd forintnyi eltérésnek főként az az oka, hogy az élelmiszerek és a ruházati cikkek piaci ára emelkedett, s hogy a szilárd tüzelőanyagoknak és a gyógyszereknek a fogyasztása terven felül növekedett.