Országgyűlési irományok, 1985. I. kötet • 1-27. sz.
1985-6 • Jelentés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról
-3Jt III. A vállalatok és a szövetkezetek jövedelme, kapcsolatuk az állami költségvetéssel A gazdaságpolitikai feladatok, de különösen a népgazdaság egyensúlyi helyzete 1984-ben szintén szükségessé tették a vállalati gazdálkodást befolyásoló szabályozórendszer néhány elemének — a külső és a belső feltételek változásával és a hosszabb távú továbbfejlesztés fő irányaival összhangban álló — kiigazítását. A szabályozómódosításoknak elsősorban az volt a céljuk, hogy a jövedelmek képződése és belső felhasználása között a külgazdasági egyensúlyi követelményeket kielégítő összhangot teremtsenek. Céljuk volt továbbá az is, hogy az ösztönzés és a gazdasági kényszer fokozásával a vállalatokat és a szövetkezeteket versenyképességüknek és hatékonyságuknak gyorsabb javítására sarkallják, s a vállalati jövedelmek jobban igazodjanak a gazdálkodás eredményességéhez. A szabályozóváltozások részben a vállalati jövedelmek képződését, részben ezek felhasználásának lehetőségeit módosították.' Az élőmunkával való ésszerű gazdálkodás ösztönzése és a társadalombiztosítás bevételeinek növelése érdekében 10 százalékponttal nőtt a társadalombiztosítási járulék mértéke. A beruházási célú vásárlóerő szabályozására a vállalati fejlesztési alapok egy része (16—22%-a) 1984-ben is elvonásra, illetőleg zárolásra került. A feldolgozó ipari vállalatok egy részében — ahol a piaci viszonyok ezt lehetővé tették — enyhültek az árképzés kötöttségei. Megszűnt a régebben kötelező tartalékképzés, és helyébe az önkéntes tartalékolás lehetősége lépett. A tartalékot a vállalatok 1984-től már az adózatlan nyereségükből képezték, s azt — az adó megfizetése után — érdekeltségi alapjuk kiegészítésére bármikor, visszapótlási kötelezettség nélkül felhasználhatják. Az állóeszközök elhasználódásának elszámolását szabályozó amortizációs rendszer egyszerűsödött; a leírási kulcsok száma nagymértékben csökkent, s a vállalatok meghatározott keretek között önállóan állapíthatják meg különféle állóeszközeik leírásának évi mértékét. A bérszabályozásban új formákat vezettek be, és bővült az ezek alkalmazásában részt vevő vállalatok köre is. A mezőgazdaságban mérséklődtek a jövedelemadó kulcsai. A vállalatok és a szövetkezetek tevékenységének eredményeként a létrehozott tiszta jövedelem — az 1983. évi igen szerény (4,8°'o-os) mértékű növekedés után — 1984-ben 9,8 (l /o-kal*) gyarapodott. A tiszta jövedelmen belül a nyereség súlya valamelyest mérséklődött, s nőtt a közvetlen adók és támogatások egyenlege. A vállalatok és a szövetkezetek (a kisvállalatok és a kisszövetkezetek nélkül, de ideszámítva a pénzintézeteket) 1984-ben 217,2 milliárd forint nyereséget értek el. E nyereségnek és a keletkezett 3 milliárd forint veszteségnek az egyenlegeként a gazdálkodók eredménye 214,2 milliárd forint, az előző évinél 9,4%-kal több volt. Az 1983. évihez viszonyítva a nyereség 7,3%-kal nőtt. A veszteség az előző évinek kevesebb, mint a fele. A termelőágazatokban a nyereség 6,5%-kal nagyobb az előző évinél. Az iparban ll,2°, u-kal nőtt a nyereség. Az ipari átlagnál gyorsabban nőtt a nyereség a vegyiparban, a villamosenergia-iparban, a kohászatban, az építőanyag-iparban és az élelmiszeriparban. A vegyipar különösen nagy ütemben (31,7%-kal) növelte a nyereségét. A gépiparban a nyereség az átlagosnál kisebb mértékben (6,4%-kal) növekedett, elsősorban azért, mert a termékeknek nem kielégítő a versenyképességük. A bányászat, a könnyűipar és az egyéb ipar nyeresége nem érte el az 1983. évit. A termelőágazatok átlagánál nagyobb mértékben nőtt a nyereség a külkereskedelemben (11,8%-kal), az állami mezőgazdaságban (11,3 ") Előzetes adat.