Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-21 • Törvényjavaslat a közművelődésről

io 284 badulás előtti Magyarország polgári ízlésének legrosszabb elemei, az ízlésben, az életformában, a szokásokban gyarapodtak a szocialista vonások. A kultúra egészséges fejlődésének még meglevő, vagy újonnan kialakuló gátjai azonban szükségessé teszik a közművelődési munka tudatosabb és egységesebb fejlesztését. A művelődés fejlesztése a szocialista társadalomban szükségszerű. Fejlődtek és fejlődnek az igények is, amelyek a magasabb szintű közművelődési tevékenység kialakítását sürgetik. Ugyanakkor vannak olyan rétegek, amelyek hátrányos helyzetük miatt, a rendelkezésre álló lehetőségekkel sem tudnak élni. Feladatunk tehát, hogy e rétegek körében széles körű társadalmi összefogással, korszerű módszerekkel és eszközökkel fejlesszük a művelődési igényeket, tegyük általánossá a műveltséget. A szocialista termelési mód és a szocialista demokrácia fejlődése nem nélkülözheti a művelt, magas fokú politikai- és munkakultúrával rendelkező állampolgárok sokaságát. A közösségi társadalom művelt emberek, sokoldalúan fejlett személyiségek és közösségeik tudatos munkáját és közéleti tevékenységét igényli. Ezt csak az egész nép folyamatos művelődése és a kultúra létrehozásában való részvétele útján lehet elérni. A fejlett szocialista társadalom építése tehát a közművelődés folyamatos és sokirányú fejlesztését, a közízlés, a közgondolkodás formálását követeli. 2. A közművelődésről szóló törvényjavaslat ezeknek a céloknak a megvalósítását szolgálja. .Támaszkodva a népművelés eredményeire, de annak korszerűtlenné vált elemeit megszüntetve, a teljes közösség folyamatos és aktív művelődését kívánja elősegíteni. Ez minden állampolgár érdeke, egyúttal közösségi érdek, az egész társadalom ügye, társadalmunk további fejlődésének nélkülözhetetlen eleme. Ezért a közművelődésben való részvétel az állampolgárnak önmaga és a társadalom iránti kötelessége, a politikai és a munkahelyi vezetőnek pedig a közművelődés támogatása tisztségéből eredő kötelessége. A közművelődés fejlesztését csak tervszerű állami tevékenységgel és széles körű társadalmi ö*sszefogással lehet megvalósítani. Fejlesztésében tehát minden állami szervnek, munkahelynek és lakókörzetnek, valamennyi társadalmi szervezetnek és érdekképviseleti szervnek feladata van. Különösen nagy jelentőségű e munkában az oktatási-nevelési intézmények és a közművelődést szolgáló valamennyi intézmény együttműködése, összehangolt tevékenysége. Mindez szükségessé teszi a közművelődés egészét átfogó magas szintű jogi szabályozás megalkotását. A közművelődésről szóló törvényjavaslat figyelembe veszi a közművelődésben eddig elért eredményeket, a társadalom előtt álló legfontosabb feladatokat, a közművelődési tevékenység jellegét, támaszkodik a hatályos jogszabályokra és rendelkezéseiket elvi szinten általánosítja. A törvényjavaslat meghatározza a közművelődés célját és intézményrendszerét, az átfogó feladatokat és megvalósításuk legfőbb feltételeit; megszabja a tevékenység legáltalánosabb kereteit, s annak egységes elveit; jellegét tekintve, általános tartalmú törvénytervezet. 3. A törvényjavaslat: I. fejezete „Általános rendelkezések" cím alatt a törvény célját, a közművelődési tevékenység alapelveit és az általános közművelődési feladatokat határozza meg. II. fejezete „A közművelődési feladatok megvalósítása" cím alatt az állam, a tanácsok, a lakóhelyek és a munkahelyek, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek, továbbá az oktatási-nevelési intézmények és a közművelődést szolgáló intézmények feladatait állapítja meg. III. fejezete „A közművelődés irányítása és feltételei'

5 cím alatt szabályozza a közművelődés irányítását, személyi és anyagi feltételeinek megteremtését. IV. fejezete a hatályba lépésről és a végrehajtásra vonatkozó felhatalmazásról rendelkezik.