Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.
1975-11 • Törvényjavaslat a honvédelemről
34 220 csoportosítva — tételesen felsorolja. Lehetőséget ad azonban arra, hogy az előre nem látható esetekben más rendkívüli intézkedések is elrendelhetők legyenek. Ezek az intézkedések többségükben nem érintik a hatályos rendelkezéseket és a hatóságok béke idején fennálló hatáskörét. Alkalmazásukra csakis háború, továbbá az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély, valamint az 54. § (2) bekezdésében meghatározott veszély idején, illetve a közrend és közbiztonság védelme vagy elemi csapás elhárítása érdekében kerülhet sor. A rendkívüli intézkedéseket az egész országra kiterjedően a Minisztertanács vagy a Honvédelmi Tanács rendeli el. Ezek felhatalmazása alapján az irányítása alá tartozó körben az illetékes miniszter, továbbá illetékességi területén a fővárosi, megyei honvédelmi bizottság is elrendelheti. Indokolt, hogy egyes rendkívüli intézkedések elrendelésére hadműveleti területen az illetékes katonai parancsnok is jogot kapjon. , XVIII —XIX. fejezet RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK AZ ÁLLAMÉS KÖZBIZTONSÁG FENNTARTÁSÁRA A gazdálkodást érintő és egyéb rendkívüli intézkedések (Az 55—56. §-hoz) A rendkívüli intézkedéseket két nagyobb csoportban tételesen a XVIII. és XIX. fejezet állapítja meg. Az első csoportban az állam- és a közbiztonság fenntartására irányuló rendelkezések találhatók. A második csoportban az ország gazdasági életét érintő és az egyéb rendkívüli intézkedéseket határozza meg a javaslat. Az intézkedések között egyrészt az egyes rendkívüli helyzeteknek megfelelő tiltó vagy korlátozó, másrészt konkrét tevékenységet meghatározó rendelkezések szerepelnek. A javasolt rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban két körülményt indokolt kiemelni. Az egyik az, hogy a rendkívüli intézkedések foganatosítása folytán előálló vagyoni hátrányért kártalanítás nem jár. Az így keletkezett vagyoni hátrányt ugyanis háborús kárnak kell tekinteni, amelyért az államot kártalanításra kötelezni nem lehet. Az állam kártalanítási kötelezettsége ilyen esetekben éppen úgy nem áll fenn, mint az ellenség által okozott kár esetén (53. § (2) bek. d) pontja). A másik körülmény az, hogy rendkívüli helyzetben az ország gazdasági életének szükséges megváltoztatására közvetlenül a javaslat említett intézkedései alapján kerül sor. Eszerint lehetőség nyílik az ún. utasításos rendszerű, kötött tervgazdálkodás bevezetésére, illetőleg a honvédelem érdekében egyéb különleges gazdálkodási intézkedések (hadigazdálkodás) életbeléptetésére. Az ehhez szükséges munkaerő biztosítása érdekében — ha a honvédelmi munkakötelezettség elrendelése még nem indokolt —, a javaslat a tervszerű, kötött munkaerőgazdálkodás bevezetését teszi lehetővé. Ezen kívül felfüggeszthető a szövetkezeteknek és szerveiknek önkormányzatára vonatkozó jogszabályok alkalmazása, és azok az állami szervek közvetlen felügyelete alá vonhatók.
