Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-11 • Törvényjavaslat a honvédelemről

26 212 2. A nők hadkötelezettségéről a javaslat 30. §-a szól. Ebből kitűnik, hogy a nők hadkötelezettsége kivételes jellegű, és nem tekinthető általánosnak, mint a férfiak e kötelezettsége. , A nők hadkötelezettségének kivételes jellege abban áll, hogy tartama 10 évvel rövidebb a férfiak hadkötelezettségénél (a felső korhatár 45 év), csak külön jogszabályban meghatározott szakképzettségű vagy foglalkozású nőkre terjed ki, a kötelezettség tartalma béke idején pusztán a nyilvántartásba vételhez szükséges megjelenési és bejelentési kötelezettségben áll, és csak háború idején foglalja magában a katonai szolgálati kötelezettséget, ez esetben is meghatározott szakszolgálatok körében. Fegyveres szolgálatra a nők nem kötelezhetők. A javaslat külön nem emeli ki, de a hadkötelezettség felső korhatárainak pontos meghatározásából következik, hogy a hadkötelezettség és mindkét részkötelezettsége (jelentkezési és katonai szolgálati kötelezettség) férfiak esetében az 55. évük betöltése évének december 31. napjával, a nők esetében a 45. évük betöltésének napjával mozgósítás és háború idején is megszűnik. A hadkötelest tehát ezen a címen a katonai szolgálatból ilyen esetben feltétlenül el kell bocsátani. A tartalékos tisztek és tábornokok esetében más a helyzet: ezeknek a hadkötelezettsége annak az évnek december 31. napjával ér véget, amelyben a 60. évüket betöltik. 3. A sorkatonai szolgálatot nem teljesített hadkötelesek honvédelmi hozzájárulási kötelezettségét az 1959. évi 26. számú törvényerejű rendelet állapította meg. Minthogy e kötelezettség fenntartása változatlanul indokolt, erről törvényi szinten szükséges rendelkezni. Ezáltal arányosabbá válik a sorkatonai szolgálatot teljesítő, valamint a bármilyen oknál fogva ilyen szolgálatot nem teljesítő, keresőképes állampolgárok honvédelemmel összefüggő személyes teherviselése. IX. fejezet A FEGYVERES ERŐK ÉS A FEGYVERES TESTÜLETEK ÁLLOMÁNYA (A 32—45. §-hoz) 1. Ez a fejezet a fegyveres erők és a fegyveres testületek állománycsoportjaira, a tényleges állomány kiegészítésére és szolgálatára, valamint fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályokat állapítja meg. A 32. § a fegyveres erők katonai állományát tagolja tényleges és tartalékos állomány úakr a. A tényleges állományhoz tartoznak a hivatásos, továbbszolgáló, sorkatonai és tartalékos katonai szolgálatot teljesítők. A tényleges katonai szolgálatot teljesítők külön csoportját alkotják a katonai tanintézetek hallgatói, valamint a katonai kollégiumba felvett hallgatók. A tényleges állomány szolgálati viszonya az egyes állománycsoportok jellegének megfelelően önként jelentkezés vagy hadkötelezettség alapján keletkezik. Ezért a fegyveres erők és a fegyveres testületek állományának kiegészítése a katonai tanintézetekbe, hivatásos és továbbszolgálatra, illetőleg sorkatonai szolgálatra önként jelentkezők, valamint a hadkötelesek, behívása útján történik. Az önkéntes jelentkezés alapján sorkatonai szolgálatra behívott katonákra — a jelentkezésük elfogadása után — a sorkatonai, illetve tartalékos katonai szolgálatot teljesítőkre vonatkozó szabályok irányadók. Ezt az általános szabályt a javaslat háború idejére kiterjeszti a Munkásőrség társadalmi állományú tagjaira is. Háborúban ugyanis a Munkásőrség feladatai jelentőségben és mennyiségben megnövekednek. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy