Országgyűlési irományok, 1975. I. kötet • 1-62. sz.

1975-11 • Törvényjavaslat a honvédelemről

íe 20 2 Mindezek szükségessé és időszerűvé teszik új honvédelmi törvény megalkotását. Államunk biztonságának és függetlenségének minden fegyveres támadással szemben való védelme adott esetben a társadalom legteljesebb erőkifejtését igényli. Ennek feltételeit megteremtette politikai, társadalmi, gazdasági fejlődésünk elért szintje, amelynek alapján magasabb követelményeket állíthatunk az állami és gazdasági szervek, valamint az állampolgárok honvédelmi feladatait illetően. Ugyanakkor lehetővé vált a fegyveres erők társadalmi feladataink megoldásáéba történő szélesebb körű bevonása, továbbá a katonai szolgálat fokozottabb elismerése. A törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) a társadalmi igények szem előtt tartásával elsősorban az Alkotmányban meghatározott elvekre, a hatályos honvédelmi törvény időtálló szabályaira, valamint a honvédelem másfél évtizedes fejlődése során szerzett tapasztalatokra támaszkodik. Figyelembe vette a baráti szocialista államok honvédelmi jogszabályait, a hazai jogalkotás követelményeit, és a tudomány eredményeit. A javaslat arra törekszik, hogy a különböző szervekre és az állampolgárokra háruló legfőbb honvédelmi kötelezettségeket magában foglalja. A kötelezettségek rendszerét világosan szabályozza, hogy az állami szervek tisztán lássák: a honvédelem érdekében mit követelhetnek, a kötelezett szervek és az állampolgárok pedig jól ismerjék a honvédelmi kötelezettségeiket; emellett figyelemmel van a kötelezetteknek, illetőleg hozzátartozóiknak a jogosultságaira is. 2. A javaslat öt Részből, ezen belül 20 fejezetből áll. Az I. Rész meghatározza a honvédelem célját, ezzel összhangban a honvédelmi feladatokat, a háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idejére szóló rendelkezések alkalmazásának elveit, valamint a nemzetközi szerződések megtartásával kapcsolatos szabályokat. A

II. Rész szabályozza a honvédelem irányítását és a honvédelemben részt vevő szervek feladatait. Ezen belül meghatározza az országos és a megyei irányító szervek, a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, az egyéb állami és a glazdálkodó szervek, valamint a társadalmi szervezetek honvédelmi feladatait. Megalapítja végül az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeit. A III. Rész a honvédelmi kötelezettségek részletes szabályait, valamint a fegyveres erőkre és a fegyveres testületekre vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza. Megállapítja egyfelől a személyes jellegű, másfelől a gazdasági és anyagi szolgátatási kötelezettségeket. E rendelkezések között vannak a honvédelmi kötelezettséglüket teljesítők és hozzátartozóik érdekvédelmére vonatkozó szabályok. Ez a Rész szól továbbá a fegyveres erők és a fegyveres testületek tényleges és tartalékos állományáról, valamint a rendfokozatokról. A IV. Rész felsorolja azokat a legtipikusabb és előrelátható — egyes esetekben az állampolgárok és a különböző szervek alkotmányos jogait is érintő — intézkedéseket, amelyek háború idején vagy azzal egy tekintet alá eső időszakban alkalmazhatók. Az V. Rész tartalmazza a törvény záró rendelkezéseit. Ezek az illetékmentességről, a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességről, egyes jogkövetkezményekről és a hatálybalépésről szólnak. 3. A javaslat a hatályos honvédelmi törvényhez képest számos új rendelkezést tartalmaz. Ezek közül a legjelentősebbek a következők: a) A javaslat első ízben határozza meg törvényben a honvédelem célját, feladatait és irányításának rendjét. A honvédelem irányítására vonatkozó fontosabb rendelkezések : — rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanács létrehozása és működése háború vagy az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély idején, — az ország mozgósításának elrendelése és a mozgósítással kapcsolatos központi és területi feladatok meghatározása,