Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
50 71 nyitás körében kellő gonddal kell foglalkozniuk az ágazatukhoz tartozó szövetkezeti tevékenységgel is. Ennek egyik jelentős eszköze az, hogy az ágazati miniszterek szakmai felügyeletet gyakorolnak a szövetkezetnek az ágazatukhoz tartozó tevékenysége felett. Ez a szakmai felügyelet nem magára a szövetkezetre és nem annak egész működésére, hanem csak az ágazat körében végzett szakmai tevékenységére, valamint a más jogszabályokban meghatározott általános érvényű szakmai előírások megtartásának igazgatási jellegű ellenőrzésére terjed ki. 3. A 112. § rendezi a hatósági tevékenység körét. Fő mondanivalója az, hogy a tanácsi és más államigazgatási szervek és minden gazdálkodó szervre egyaránt és egyformán vonatkozó igazgatási jogszabályok szerint járnak el. E tekintetben nem a szövetkezeti törvénynek a feladata, hogy az egyes szakigazgatási ágak sajátos feladatait meghatározza. Ezeket a feladatokat a hatályos jogszabályok megszabják. 4. a) Az állami törvényességi felügyelet — mint elnevezése is mutatja — a szövetkezet tevékenységét, szerveinek működését kizárólag a jogszabályok szempontjából vizsgálja. A jogszabályokkal azonos elbírálás alá esik ebből a szempontból az alapszabály és a többi belső szabályzat is; a törvényességnek megfelelő működés ui. azt is megkívánja, hogy a szövetkezet a saját maga által alkotott szabályokat is megtartsa (113. §). Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervek tevékenysége természetesen nem merül ki a jogszabályok megtartásának figyelemmel kísérésében. A törvényjavaslat több helyütt szól olyan feladatokról, amelyeket az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv lát el; ezek köréből jelentőségénél fogva kiemelkedik a szövetkezet (szövetség) alapszabályának jóváhagyása, illetőleg a jóváhagyás megtagadása. A törvényességi felügyelet nem jelenthet operatív beavatkozást a szövetkezet belső életébe, szerveinek döntéseibe. Nincs alá-fölérendeltség a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv és a szövetkezet között. A 113. § (2) bekezdése ezért meghatározza a törvényességi felügyelet kereteit. Ezek a rendelkezések nem jelentik azt, hogy a gazdasági műveleteket vagy a hozott döntéseket az erre jogosult szerv gazdasági szempontból ne vizsgálhatna felül. A 112. § említi az általános hatósági (igazgatási) tevékenységet és ennek a körébe a pénzügyi revízió is beletartozik. Ennek során az illetékes pénzügyi szervek pl. vizsgálhatják a szövetkezet és az állami költségvetés kapcsolatainak alakulását és ennek érdekében — az általános érvényű külön jogszabályok keretei között — értékelhetik a szövetkezet gazdasági műveleteit és azok kihatását is. b) A törvényjavaslat 114. §-a az állami törvényességi felügyelet gyakorlását szövetkezetek vonatkozásában egyértelműen és kizárólagosan a tanácsokra bízza. Az országos érdekképviseleti szervek és az OSZT működése felett a törvényességi felügyeletet a megfelelő magasabb szerv, vagyis a Minisztertanács gyakorolja. c) A 115. § felsorolja azokat az intézkedéseket, amelyeket törvényességi felügyeleti jogkörben eljárva meg lehet tenni. Az intézkedések teljes körű felsorolása garanciális jellegű, de nem jelenti azt, hogy az intézkedések megtételénél ezt a sorrendet meg kellene tartani. A tanácsoknak az intézkedés megválasztása során figyelembe kell venniük a jogsértés súlyát, gyakoriságát, az előidéző körülményeket és a szövetkezet (szövetség) egész helyzetét is. Ezt a mérlegelési jogkört a javaslat a törvénysértő határozatok kötelességszerű megsemmisítése esetén sem zárja ki, mert az előzetes figyelmeztetés ebben az esetben is rendszerint eredményre vezet. Az is előfordulhat azonban, hogy több és nagyobb jebntőségű törvénysértés esetén mindjárt súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazására, pl. a vezetőség felfüggesztésére van szükség.
