Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról

671 35 fontos garanciális intézkedés, a társadalombiztosítási jogok érvényesítésének a biztosítéka. Különféle megfontolások szükségessé tehetik annak figyelemmel kísérését, hogy az egyes rétegek társadalombiztosítási ellátásával kapcsolatos bevételek és kiadások hogyan alakulnak. Ezért a Minisztertanács elrendelheti egyes bevételek és kiadások alapszerű kezelését is (105. §). VIII. fejezet FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK O. (106—114. §) A VIII. fejezet a felelősségi szabályokat állapítja meg, nevezetesen az ellátást jogalap nélkül felvevő személy visszafizetési kötelezettségét, a jogalap nélküli felvételre okot adó, továbbá a baleset bekövetkezéséért felelős munkáltató, illetve más személy megtérítési kötelezettségét. Megállapítja a késedelmi pótlék, a rendbírságfizetésének és az eljárási költség megtérítésének alapvető szabályait, valamint a követelés érvényesítésére és a költségek mérséklésére, illetve elengedésére vonatkozó rendelkezéseket. A felelősségi szabályok két vonatkozásban térnek el a hatályos rendelkezésektől. Nem veszik át a büntetés-jellegű térítés intézményét, melynek alapján a nyugdíjast a jogalap nélkül felvett nyugellátáson felül többletösszeg megfizetésére lehet kötelezni; a tapasztalat szerint ez az intézmény nem tölti be rendeltetését. Ez idő szerint az a munkáltató, aki a biztosított bejelentését annak idején elmulasztotta — amennyiben a nyugellátás a be nem jelentett idő nélkül nem állapítható meg —, a mulasztás arányában megtérítésre kötelezhető, legfeljebb a nyugellátás egyévi összege erejéig. Ez a rendelkezés a szolgálati idő számításának új szabályozására tekintettel már nem időszerű, ezért a javaslat ilyen címen megtérítési kötelezettséget nem ír elő. 1. A jogalap nélkül felvett nyugellátást, baleseti nyugellátást és az ezek alapján folyósított családi pótlékot a nyugdíjas — a jelenlegi szabályokkal egyezően — a felvételtől számított 90 napon belül, magatartásának felróhatóságától függetlenül köteles visszafizetni. A betegségi és anyasági ellátás, valamint a családi pótlék tekintetében ez a határidő 30 nap. Az eltérést az indokolja, hogy az utóbbi ellátások túlnyomó részben a munkahelyen, a munkabérrel együtt kerülnek kifizetésre< A munkajogi szabályok pedig ugyancsak 30 napi határidőt írnak elő a tévesen kifizetett munkabér visszakövetelésére. Az érvényben levő rendelkezések szerint a betegségi és anyasági ellátást, valamint a családi pótlékot a 30 napi határidő elteltével csak akkor lehet visszakövetelni, ha az ellátást felvevő rosszhiszemű volt, illetve a téves kifizetést maga idézte elő. A nyugellátás, a baleseti nyugellátás és az ezek alapján folyósított családi pótlék pedig a 90 napi határidő eltel tévék akkor követelhető vissza, ha a jogalap nélküli felvétel a nyugdíjasnak felróható. A javaslat a 30, illetve 90 napon túl a jogalap nélkül felvett ellátásokért való felelősséget egységesen a felvétel felróhatóságára alapozza. A rosszhiszeműség bizonyítása ugyanis gyakran megoldhatatlan feladat, a téves kifizetés előidézésétől, mint objektív ténytől függő felelősség pedig egyes esetekben túl szigorú lehet. A felróhatóságon alapuló felelősség mérlegelési lehetőséget biztosít, és inkább összhangban áll a társadalmi tulajdon védelmével és az egyén méltányos érdekével (106. §). Az ellátás jogalap nélküli felvétele gyakran a munkáltató vagy egyéb szerv mu-