Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

62 41 érvényesíthesse. Főszabályként ezért a 67. § a „felmondási idő" közbevetésével történő egyoldalú (hozzájárulás nélküli) kilépést teszi lehetővé. Ezzel a törvényjavaslat jelentős mértékben közelíti a szövetkezetben dolgozó tag helyzetét a munka. viszonyban álló dolgozókéhoz. A felmondási idő elteltével a tagsági viszony megszűnik. A vezetőség hozzájárulására csak abban az esetben van szükség, ha a tag eme időtartam eltelte előtt kívánja elhagyni a szövetkezetet. Ezt az időtartamot („felmondási időt") nem célszerű a törvényjavaslatban egységesen megszabni. A szövetkezetek sokrétűsége, a szövetkezetben betölthető munkakörök eltérő jellege ezt nem is teszi lehetővé. Ezért a törvényjavaslat a szövetkezet alapszabályára bízza a „felmondási idő" tartamának meghatározását azzal, hogy figyelembe kell venni a szövetkezet jellegét, továbbá azt is, hogy a szóban forgó tag milyen munkakört tölt be. Ha a tag nem hajlandó a felmondási időt megtartani, a vezetőség pedig nem járul hozzá az idő előtti kilépéshez, a kizárás jogkövetkezményei állnak be. A kilépés kérdésében ui. össze kell egyeztetni a tag jogos érdekét és a kollektíva érdekét; nyilvánvaló pl„ hogy kiválóan képzett, vezető beosztásban levő szövetkezeti szakember, mint tag nem hagyhatja ott egyik napról a másikra a szövetkezetet. A szövetkezetből történő kilépés differenciált szabályozásához tartozik az is, hogy a termelő jellegű szövetkezeti ágazatra vonatkozó jogszabályok alapján az alapszabály — kivételesen, a szövetkezet munkaerőhelyzetére vagy más sajátos körülményeire tekintettel — a kilépéshez a vezetőség hozzájárulását kívánja meg. b) A kizárás a tagsági viszonynak a szövetkezet részéről történő megszüntetése. A törvényjavaslat 68. §-a e tekintetben is a tipikus tényállást vette a szabályozás alapjául, és főszabályként azt mondja ki, hogy a kizárás a közgyűlés által kiszabható legsúlyosabb fegyelmi büntetés. Figyelembe kellett azonban venni itt is az egyes szövetkezeti ágazatok sajátosságait, illetőleg a kialakult hagyományos megoldásokat. A 68. § (i) bekezdése két irányban is lehetővé teszi, hogy az ágazati jogszabály feloldja a főszabályt. Az egyik iránya az, hogy a kizárást nemcsak a közgyűlés mondhatja ki, hanem adott esetben a vezetőség is. A másik irány: adott esetben a kizárás fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés nélkül is bekövetkezhet, akár közgyűlési, akár vezetőségi hatáskörben (törlés). A kivételeket elsősorban a mezőgazdasági és a lakásszövetkezetek egyes sajátos körülményei teszik indokolttá. c) A tagsági viszony megszűnésének valamennyi esetére közös szabályokat tartalmaz a 69. §. A tagsági viszony megszűnése esetében az első teendő a volt taggal (illetőleg elhalálozás esetében a tag Örökösével) történő elszámolás. Erre azért van szükség, mert a tagsági viszony fennállása alatt kölcsönös, vagyoni természetű követelések keletkeztek. Ezek részletezése az ágazati szabályozásra tartozik. Nem érinti a törvényjavaslat a külön törvényben rendezett földkérdést sem. A kilépő tag érdekét szolgálja a (2) bekezdésben foglalt az a rendelkezés, amely meghatározza a követelések esedékessé válásának időpontját: ez a tagsági viszony megszűnésének az időpontja. Ezt követően nyomban kölcsönösen meg kell téríteni a fennálló követeléseket, ellenkező esetben késedelmi kamatot kell fizetni. Kivétel, hogy az évvégi részesedés és a részjegy összegének visszakövetelése nem válhat esedékessé korábban, mint amikor az évi eredményt meg lehet állapítani, (v. ö. 64. § (3) bek.). Az elszámolás körébe értelemszerűen beletartozik a szövetkezet tulajdonába (használatába) annak idején adott vagyontárgy esetleg még függő sorsának a ren-