Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról
28 664 Azok számára, akik az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése után a nyugdíj igénybevétele nélkül tovább dolgoznak, a javaslat a továbbdolgozás arányában nyugdíjpótlékot biztosít. A pótlékkal a nyugdíj — a hosszú szolgálati idővel rendelkezőknél — az átlagkereset 75%-át meghaladhatja. A továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékra vonatkozó részletes szabályokat a végrehajtási rendelet állapítja meg (43. §). 4. Az érvényben levő jogszabályok szerint az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig elért kereset havi átlaga alapján kell kiszámítani. Az 1973-tól bevezetett reform eredményeként a nyugdíjazást megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt és a nyugdíjazás évében elért kereset havi átlaga képezi a nyugdíj alapját, ha ez számára előnyösebb. A javaslat az utóbbi rendelkezést teszi általános szabállyá. Továbbra is megállapítható azonban az öregségi nyugdíj — az igénylő kérelmére — az öregségi korhatár betöltését vagy az ennél öt évvel fiatalabb életkor betöltését megelőző kereset alapján, ha az említett életkor betöltéséig az igénylő legalább 10 évi szolgálati időt szerzett (44. §). A javaslat fenntartja és egyúttal korszerűsíti a szakmunkásokra vonatkozó kedvezményt. Az öregségi nyugdíjat ugyanis a szakmában irányadó besorolási bértételek középarányosa helyett az igénylő szakképzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagkeresete alapján lehet megállapítani. Az átlagkereset megállapításánál annál a munkáltatónál elért keresetet kell alapul venni, ahol az igénylő szakmunkásként utoljára dolgozott (45. §). Az öregségi nyugdíj mértéke a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő figyelembevételével módosítható. Ebből a szempontból a szolgálati időnek az a tartama vehető figyelembe, amely alatt a nyugdíj folyósítása szünetelt. Sor kerülhet az öregségi nyugdíj Összegének új kereseti átlag alapján történő újbóli megállapítására is. Ennek előfeltétele, hogy a nyugdíjas a nyugdíjazást követően legalább 36 hónapon át dolgozott. Ebbe a 36 hónapba azt az időt is be lehet számítani, amely alatt a nyugdíjat folyósították. (46. §). 5. A javaslat egységesíti a rokkantsági nyugdíjra jogosultság feltételeit. Ennek megfelelően a mezőgazdasági szövetkezeti tag is akkor jogosult rokkantsági nyugdíjra, ha megrokkanása után rendszeresen már nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. A végrehajtási szabályok rendelkeznek arról, hogy a rendszeres munkavégzésen, illetve a lényegesen kevesebb kereseten mit kell érteni. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság feltételei egyébként változatlanok. A fiatal korban megrokkantak érdekében a javaslat — a korábbi szabályoktól eltérően — úgy rendelkezik, hogy két évnél rövidebb szolgálati idő alapján is kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki 22 éves kora előtt megrokkan, feltéve, hogy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül munkába lépett (47—49. §). A javaslat csak az egyes rokkantsági csoportokban járó nyugdíjak legalacsonyabb mértékét szabja meg, a havi átlagkereset 33, 38, illetve 43%-ában. A részletes mértékszabályokat a Minisztertanács állapítja meg (50. §). A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet az öregségi nyugdíjnál irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ez a helyzet a rokkantsági nyugdíj összegének a nyugdíj megállapítása után szerzett szolgálati idő alapján történő módosításánál is. Reformintézkedés a rokkantsági nyugdíj összegének az újbóli megállapítása a nyugdíjazást követő 36 havi kereset alapján. Erre jelenleg csak az öregségi nyugdíjnál van lehetőség. Uj szabály az is, amelynek az értelmében a rokkantsági nyugdíj mértékét az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után állapotváltozás miatt nemcsak felemelni, hanem leszállítani semiehet (51—52. §).
