Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-60 • Törvényjavaslat a társadalombiztosításról
639 3 ha hat évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. 19. §. (i) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a) egy, gümőkóros megbetegedés esetén két éven át, b) egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig, c) egy évesnél idősebb, de három évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként hatvan napon át, d) három évesnél idősebb, de hat évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként harminc, egyedülállónak hatvan napon át. (2) Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy, gümőkóros megbetegedés esetén két évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár táppénz annak, aki a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. (3) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy, gümőkóros megbetegedés esetén pedig két éven belül már táppénzben részesült, ennek az időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénzsegélyezés időtartamába be kell számítani. 20. §. A keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, táppénz nem jár. Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár táppénz. 21. §. (1) Nem jár táppénz annak, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta. (2) A Minisztertanács állapítja meg, hogy a jogosult felróható magatartása miatt mely esetekben lehet a táppénzt megvonni. 22. §. (1) A táppénz összegét a keresőképtelenséget megelőzően elért kereset napi átlaga alapján kell megállapítani. (2) A táppénz mértékét a Minisztertanács állapítja meg. A táppénz öszszege azonban — a kórházi ápolás idejére járó táppénz kivételével — a napi átlagkereset hatvanöt százalékánál kevesebb nem lehet. (3) A Minisztertanács a) meghatározhatja a táppénz megállapításánál figyelembe vehető napi átlagkereset legnagyobb összegét, és b) a biztosítottak egyes csoportjaira a táppénzt meghatározott összegben is megállapíthatja. Terhességi-gyermekágyi segély 23. §. (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy b) a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy" a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül. (2) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. 24. §. A szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a szülő nő a teljes keresetét megkapja, terhességi-gyermekágyi segély nem jár. Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély. 25. §. (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset teljes összege, ha a szülő nő a szülést megelőző két éven belül 270 napon át biztosi-