Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
38 5 9 sítása váltott ki. Ennek a lehetőségére már a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 136. §-ának (2) bekezdése is utal. További esete ennek az, amikor pl. mezőgazdasági termelőszövetkezettől, termelőterületének nagyobb vagy kisebb értékesebb részét kisajátítják, s ezáltal további működése lehetetlenné válik. Ezekre az esetekre a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a fennmaradó vagyont vagy ellenértékét külön jogszabályok rendelkezései szerint a tagok között lehet felosztani. Ezek a külön jogszabályok részben a már említett 1967. évi III, törvény és végrehajtási szabályai, illetőleg a kisajátítás körében az ún. általános szabályoktól eltérő kártalanítás szabályai. MÁSODIK RÉSZ IV.fejezet A szövetkezeti tagsági viszony 1. Azt a kérdést, hogy ki lehet tagja a szövetkezetnek, a javaslat 55. §-a az 5. §-ban foglalt nyitott tagság elvével összhangban rendezi. A szabályozás lényege, hogy a szövetkezeti tagságnak különleges feltétele nincs; a szövetkezetnek tagja lehet minden magyar állampolgár, sőt a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező külföldi állampolgár is. Egyedüli korlát az, hogy általában nagykorú állampolgárok jöhetnek számításba. Ez sem olyan szabály azonban, amely kivételt nem tűrne; a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok a 18. évnél alacsonyabb korhatárt is megállapíthassanak. Ilyen szabályozásra — a termelőszövetkezetek mellett — különösen a lakásszövetkezetek tekintetében lehet szükség. 2. A tagfelvételre jogosult szövetkezeti szervet a törvényjavaslat 56. §-a nem kívánja minden szövetkezeti ágazatra nézve egységesen meghatározni. Főszabályként a szövetkezet vezetőségét jelöli meg, de figyelemmel van az egyes szövetkezeti ágazatokban — különösen egyes munkaszövetkezetekben — kialakult hagyományokra, amelyek szerint a tagfelvétel közgyűlési hatáskörbe tartozik. A tagfelvételnek főszabályként a vezetőség hatáskörébe utalását az indokolja, hogy a vezetőség a szövetkezet általános hatáskörű operatív vezető testülete. A munkaerő elkerülhetetlen mozgása, továbbá a szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás miatt a tagok felvétele ugyanis operatív feladatnak is tekinthető... Az 5Q. § (2) bekezdése nrgadja a lehetőséget arra, hogy elutasítás esetében az érdekelt a közgyűléshez fordulhasson, de ez nem tekinthető jogvitás ügynek és jogorvoslati lehetőségnek. Mégis a belépni szándékozó személy érdekét szolgálja az a garanciális szabály, amely szerint az üggyel a legközelebbi közgyűlés köteles foglalkozni. Ha azonban a közgyűlés is elutasítja a kérelmet, további fórum azzal nem fogk lkozhat. A tagfelvétel kérdése tehát mindig a szövetkezeten belül záródik le. Az 56. § (3) bekezdése megadja a főszabályt arra vonatkozóan is, hogy melyik időpont tekinthető a tagsági viszony létrejötte időpontjának. Ez az időpont — a vezetőség részéről történt felvétel esetében — nem lehet más, mint a felvételről szóló határozat meghozatalának időpontja. Ebben a kérdésben is azonban különböző megcleások alakultak ki az egyes szövetkezeti ágazatokban, és ezeket a törvényjavaslat nem kívánja érinteni. Ezért tartalmaz a (3) bekezdés olyan utalást, hogy az említett időpontmeghatározástól az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogsze bályok eltérhetnek.
