Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-55 • Törvényjavaslat a külkereskedelemről

621 13 maga a javaslat határozza meg. Az irányítás magában foglalja a vámpolitika kialakítását és érvényesítését, valamint a külkereskedelemmel összefüggő egyes devizagazdálkodási feladatok ellátását is. A javaslat szerint a külkereskedelmi tevékenység irányítása egységesen érvényesül, tehát a gazdálkodó szervezetek tulajdoni formájától, felügyeleti helyzetétől függetlenül (19. §). 3. A javaslat 20. §-a a külkereskedelem irányításához szükséges legfontosabb eszközök (engedélyezés, szabályozás, utasítás) alkalmazásához ad felhatalmazást. E rendelkezés kifejezi azt, hogy az állam a külkereskedelem területén a gazdaság egyéb területeihez viszonyítva fokozottabban beavatkozik, e folyamatokat szorosan ellenőrzi. A világgazdaság változó viszonyaihoz való gyors alkalmazkodás, a népgazdasági érdekek állandó védelme és ér vényre juttatása közvetlen és hatékony állami eszközök alkalmazását igényli. így a szerződések megkötésének előzetes engedélyhez kötése a külkereskedelmi forgalomban általános szabály, a külkereskedelmi szerződések döntő többsége előzetes államigazgatási engedélyezés alá esik. Ugyanígy a külkereskedelem körében meghatározott tevékenységre történő utasításra is gyakrabban kerülhet sor. 4. Külkereskedelmi forgalmunk túlnyomó többsége nemzetközi szerződések keretei között bonyolódik le. A nemzetközi szerződések egy része a külkereskedelmi tevékenységnek csupán lehetőségét biztosítja, más része azonban külkereskedelmi szerződés kötését kötelezővé teszi. A nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek az állam a gazdálkodó szervezetek révén tesz eleget. A gazdálkodó szervezetek ez irányú kötelezettségeiket a gazdasági szabályozórendszer keretei között, szükség esetén pedig az állam illetékes szerve által adott külön utasítás alapján teljesítik. Utasítás a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok mellett egyéb gazdálkodó szervezeteknek is adható (21. §). 5. Az egyedi utasítás szerződéskötési kötelezettség előírásával is járhat és ilyen esetben a szocialista szervezetek szerződéskötésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Általánosan érvényesülő szabály, hogy az állam a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével kiküszöböli azt az esetleges anyagi hátrányt, amelyet egyedi állami utasítás végrehajtása eredményez. Az anyagi hátrány kiegyenlítésének részletes szabályait a Minisztertanács állapítja meg (22. §). 6. Hazánk más országokkal kereskedelmét a kölcsönös előnyök és a megkülönböztetéstől való mentesség elvei alapján folytatja, más országokkal szemben saját kezdeményezése alapján nem hoz diszkriminációs intézkedést. Védelmi célból azonban a javaslat ennek a lehetőségét biztosítja (23. §). A külkereskedelem külföldi szervezete (24. §) Az állam a külkereskedelem külső piaci feltételeit oly módon is biztosítja, hogy külföldön állami külkereskedelmi szervet, ún. külkereskedelmi kirendeltséget működtet. A külkereskedelmi kirendeltség azokban az országokban, amelyekkel diplomáciai vagy konzuli kapcsolatban állunk, a külképviselet része, annak kereskedelmi osztálya. E szervek feladatait és hatáskörét részletesen a Minisztertanács állapítja meg.