Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-55 • Törvényjavaslat a külkereskedelemről
615 Indokolás a külkereskedelemről szóló törvényjavaslathoz ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS 1. Korunkat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok gyors fejlődése, a nemzetközi munkamegosztás elmélyülése jellemzi. Általánossá vált, hogy a külkereskedelmi forgalom növekedése meghaladja a bruttó nemzeti termék, illetve a nemzeti jővedelem növekedésének ütemét. Ez a tendencia hazánkban hosszú idő óta érvényesül és ez adottságaink miatt a jövőben is megmarad. Magyarország exportjának értéke a nemzeti jövedelemhez viszonyítva mintegy 40%. Néhány jelentős ágazatban az exportra termelés meghatározó, ugyanakkor számos iparágunk döntő részben import nyers- és alapanyag bázisra épül. Gazdálkodó szervezeteink túlnyomó többsége a külföldi piacokkal közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll. A külkereskedelem feladata, hogy szerves kapcsolatot létesítsen népgazdaságunk és a külföldi piacok között, előnyös feltételek mellett fejlessze az ország részvételét a nemzetközi munkamegosz tásb an. 2. Hazánk a világ csaknem valamennyi országával tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Nemzetközi kereskedelmünket a nemzetközi kötelezettségek tiszteletbentartása, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és a megkülönböztetéstől való mentesség elvei alapján kívánjuk folytatni. Külkereskedelmünkben a szocialista országokkal lebonyolított áruforgalom mintegy 2/3-os részarányt foglal el. Ehhez intézményes kereteket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa nyújt. Hazánk a szocialista országokkal folytatott, népgazdaságunk számára különleges jelentőségű kereskedelem mellett, az említett elvek alapján a világ más országaival is tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Napjainkban a kelet-nyugati kereskedelemnek új és kedvező távlatai nyílnak meg, szélesítjük kapcsolatainkat a nemszocialista országokkal való kereskedelemben is. A fejlődő országokkal — ugyancsak a kölcsönös előnyök elve alapján — folytatott kereskedelem révén, gazdasági erőnkhöz képest hozzá kívánunk járulni a fejlődő országok gazdasági önállósága megteremtéséhez, gazdaságuk fejlesztéséhez. 3. A külkereskedelem állami monopólium. Eddig azonban a külkereskedelem szervezetét, működését és irányítását magasszintű jogszabály átfogóan nem szabályozta. A törvényi szabályozást mindenekelőtt a külkereskedelemnek a népgazdaságban betöltött jelentős és fokozódó szerepe teszi szükségessé. Indokolja a törvény, megalkotását az is, hogy az Alkotmány az állam kizárólagos gazdasági tevékenysége körének meghatározását külön törvényre bízza. A külkereskedelem kérdéseinek magasszintű jogi szabályozása nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink szempontjából is jelentős.
