Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

36 57 ben a földbevitel és a közös munkavégzés arányának és körülményeinek meg­változása stb. Az előzőkből következik, hogy az átalakuláshoz bizonyos objektív feltételek bekövetkezése szükséges, az tehát szintén nem pusztán elhatározás kérdése. Az átalakuláshoz a következő együttes feltételeket kívánja meg a törvényjavaslat: a) a változás objektíve már bekövetkezett vagy előrehaladott legyen; b) ne átmeneti piaci hatásokhoz igazodó, hanem végleges jellegű legyen és c) a változás olyan méretű legyen, hogy az a szövetkezet egészének az átalaku­lását indokolttá tegye. E feltételek meglétében sem teszi a törvényjavaslat kötelezővé az átalakulást, figyelemmel az'önkéntesség elvére. Az átalakulást a közgyűlés határozza el, éspedig — mivel a szövetkezet státusának a megváltozásáról van szó —, minősített több­séggel és titkos szavazással. A szövetkezet státusának ennél a változásánál is előtérbe lépnek a kisebbség jogai. A törvényjavaslat 48. §-ának (2) bekezdése messzemenően biztosítja e jogok érvényesülését. A kisebbség — amely az átalakulással nem ért egyet, illetőleg az átalakult szövetkezetben nem kíván működni — a kiválás szabályai szerint járhat el. Lényeges eltérés azonban — és ez a kisebbség jogainak további garantálását jelenti —, hogy ilyen esetben a megszokott formához ragaszkodó kisebbség kiválá­sához nincs szükség a közgyűlés hozzájárulására. 4. A szövetkezet létének utolsó szakasza a megszűnés. Az Önkéntesség elvének megfelelően a' szövetkezet elsősorban akkor szűnik meg, ha a tagság a megszűnést önként elhatározza. Kivételes megszűnési eset a fel­oszlatás. Az 50. § rendelkezik az önkéntes megszüntetésről, az 51. § pedig a fel­oszlatásról, míg az azt követő §-ok a jogutód nélküli megszűnés mindkét esetére alkalmazandó közös szabályokat tartalmazzák. a) A szövetkezet megszűnését a közgyűlés titkos szavazással, minősített (két­harmados) szótöbbséggel mondhatja ki. A megszűnéssel kapcsolatban is szabályozást igényeltek a kisebbség jogai. Azok, akik a megszűnéssel nem értenek egyet, a kiválás szabályai szerint járhatnak el, itt is azzal az eltéréssel, amelyet az átalakulásnál adott a törvényjavaslat: a kiváláshoz ilyen esetben sem kell a közgyűlés hozzájá­rulása. b) A megszűnés sajátos és kivételes változata a hatósági úton történő felosz­latás. Ez az intézkedés kizárólag az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv hatáskörébe tartozik, mint legsúlyosabb szankció. Feloszlatásnak csak a törvény­javaslat 51. §-ának (1) bekezdésében felsorolt esetekben lehet helye; erre a garanciára kifejezett utalás történik az állami törvényességi felügyelet körében is (115. § (1) bekezdés f) pontja). Az 51. § (1) bekezdés a) pontja a törvényességi okok miatti feloszlatás eset­körét öleli fel. Esetkörről beszélhetünk, hiszen a törvényjavaslat nem sorolhatta fel az ide tartozó összes eseteket. Két feltételnek azonban fenn kell állnia: az egyik, hogy a szövetkezet egész működése ellentétben álljon a jogszabályokkal vagy az alapszabállyal; eseti jellegszerű jogszabálysértés nem elegendő. A másik feltétel: írásbeli felszólítás történt és a szövetkezet ennek ellenére sem állítja helyre a műkö­dés törvényességét. A felszólítás időtartamára, továbbá a felszólításban megjelöl­hető időtartamra vonatkozóan a törvényjavaslat nem ad szabályt, ezáltal mozgási területet biztosít a hatóság részére. A másik esetcsoportba a gazdasági okok miatti feloszlatás esetei tartoznak. Ha a szövetkezet fizetésképtelen helyzetbe kerül, először ún. szanálási eljárást kell lefoly­tatni. Az eredménytelen szanálási eljárás után kerülhet csak sor az életképtelennek bizonyult szövetkezet feloszlatására.

Next

/
Thumbnails
Contents