Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte. (2) A bíróság a'szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő együtt él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekeinek megfelelően ellátni. (3) Ha a bíróság a szülői felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is. 89. §. A bíróság a jövőre nézve viszszaállítja a szülői felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna. 90. §. (1) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, visszaállítása iránt pedig bármelyik szülő indíthat pert. Ezenfelül mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is. (2) A szülői felügyelet megszüntetése, valamint visszaállítása iránt a teljesen cselekvőképtelen szülő és gyermek helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthat pert. A cselekvőképességében korlátozott szülő és gyermek a pert törvényes képviselője hozzájárulásával maga indíthatja meg. (3) A szülői felügyelet megszüntetése, valamint annak visszaállítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos. 91. §. Szünetel a szülői felügyelet, ha a) a szülő cselekvőképességében korlátozva van, illetőleg gondnokság alá helyezése folytán cselekvőképtelen, b) a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van, c) a gyermek a különélő másik szülő gondviselése vagy intézeti gyámság alatt áll, vagy d) a szülő, annak érdekében, hogy gyermekét más család nevelje és gon\ dozza, felügyeleti jogáról a gyámkatóság hozzájárulásával lemond. 92 §. (1) A szülőnek gyermekével érintkezni akkor is joga van, ha szülői felügyeleti joga megszűnt, illetőleg szünetel. Az érintkezés módját vita esetében a gyámhatóság állapítja meg. A gyámhatóság az érintkezés jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, sőt meg is vonhatja. (2) Azt a szülőt, akinek felügyeleti joga szünetel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyámhatóság a gyermek fontosabb ügyeiben való intézkedés előtt köteles meghallgatni, ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs. HARMADIK EÉSZ A GYÁMSÁG IX. Fejezet GYÁMRENDELÉS 1. A gyámrendelés feltételei 93. §. Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik. 94. §. (1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére — intézeti gyámság esetét kivéve — a gyámhatóság gyámot rendel. (2) A gyámhatóság a gyámrendelés iránt hivatalból intézkedik. (3) A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző és az egyéb államigazgatási szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni. 2. A gyám kirendelése 95. §. (1) A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet