Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

574 b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött. 37. §. (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. (2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó. (3) Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. (4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizenhatodik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. (5) Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. 38. §. (1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az .apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának, ha a származás művi beavatkozás következménye. (2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki a) az anyával a fogamzási időn belül életközösségre utaló körülmények között huzamosabb ideig együtt élt, vagy b) az anyával a fogamzási időben huzamosabb időn át nemi viszonyt folytatott, vagy c) az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. (3) Az együttélés vagy a nemi viszony alapján {a), b) pont) az apaságot nem lehet megállapítani, ha a körülmények szerint lehetetlen, hogy a gyermek az említett kapcsolatból származik. (4) Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti. 39. §. (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha a) sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban; b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és c) a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el. (2) Vita esetén annak bírósági megállapítását, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, a gyermek, a gyermek anyja vagy annak férje kérheti. 40. §. (1) A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog leszármazó ját illeti meg.