Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-49 • Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről

ján lehet hivatkozni. A másik házas­társ újabb házasságkötése esetén a ko­rábbi házasságot akkor is megszűnt­nek kell tekinteni, ha az említett anya­könyvi bejegyzés, illetőleg bírósági ha­tározat hatálya az újabb házasságkö­tést követően megdől. Nem alkalmaz­ható ez a rendelkezés, ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tudta, hogy a halál nem következett be. 2. A házasság felbontása 18. §. (1) A házasságot bármelyik há­zastárs kérelmére — a házassági bontó­per lefolytatása után — fel kell bontani, ha a házasélet közöttük teljesen és helyre­hozhatatlanul megromlott. Erre utal kü­lönösen a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatáro­záson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása, feltéve, hogy a há­zastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és a gyermek közötti érintkezés, továbbá a házastársi tartás, valamint a közös lakás használata kér­désében megegyeztek, egyezségüket a bíró­ság jóváhagyta, illetőleg e kérdésekben a bíróság a házasság felbontásával együtt — kérelmükre — dönt. (2) A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét is figyelembe kell venni. 19. §. A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjé­nek hozzájárulása nélkül maga indít­Jiat pert a korlátozottan cselekvőképes házastárs is. Ha azonban a házastárs a cselekvőképességet kizáró gondnok­ság alatt áll, nevében a per indítására a gyámhatóság hozzájárulásával a tör­vényes képviselő jogosult. 20. §. Bírósági felbontás esetében a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. 21. §. (1) A házasság felbontása ese­tén volt házastársától tartást követel­het az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt ér­demtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és, annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egy sorban köteles. (2) A tartást határozott időtartamra is meg lehet állapítani, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével megszűnik. 22. §. (1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított tartás megállapításának alapjául szol­gáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megvál­toztatását lehet kérni. (2) A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tar­tásra nem szorul rá. Az utóbbi esetben azonban a tartásra való jog újból fel­éled, ha a korábbi jogosult a tartásra ismét rászorul. (3) Ha a volt házastárs a tartásra a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik rászorulttá, volt házastársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást. IV. Fejezet A HÁZASTÁRSAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 1. Általános rendelkezések 23. §. A házastársaknak a házasélet ügyeiben egyenlő jogaik és kötelessé­geik vannak. 24. §. A házastársak hűséggel tar­toznak egymásnak és egymást támo­gatni kötelesek. 25. §. A házastársak lakásuk helyét egyetértve választják meg. A lakás

Next

/
Thumbnails
Contents