Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
5 0 29 szerv a szövetkezetekben a dolgozó nők érdekeinek képviselete céljából létrehozandó nőbizottság. A nőbizottság feladata elősegíteni, hogy a nők számarányuknak megfelelően vegyenek részt a szövetkezeti mozgalomban, a szövetkezetek vezetésében; kezdeményezni szakmai képzésüket, biztosítani az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének maradéktalan érvényesülését és ellátni más érdekvédelmi feladatokat. Fontos szerepkörének megfelelően a törvényjavaslat a nőbizottságot állandó közgyűlési bizottságként rendszeresíti, elnökét pedig tisztségviselővé minősíti (30. §). 10. A törvényjavaslat I. fejezete végül néhány szabályt ad a szövetkezet tisztségviselőire vonatkozóan. a) A 30. § felsorolja azokat a személyeket, akiket a törvényjavaslat minősít tisztségviselővé. Ebben a körben is érvényesül azonban a szövetkezeti önkormányzat, mert a 30. § (2) bekezdése szerint az alapszabály a közgyűlés által létesített más állandó bizottságok elnökét és tagjait is tisztségviselővé minősítheti. Ennek jelentős következményei vannak. Elsősorban egyes tisztségek betöltésének vannak bizonyos feltételei (kizáró okok, összeférhetetlenség hiánya), továbbá a tisztségviselő fegyelmi és munkaügyi természetű vitájában általában a közgyűlés dönt. b) A tisztségviselésnek vannak olyan feltételei (31. §), amelyeknek hiánya kizárja a megválaszthat óságot; ha pedig a feltételek hiánya később áll elő, a tisztségből való felmentést vonja maga után. Ezek közül ki kell emelni azt a feltételt, hogy az illető tagja legyen a szövetkezetnek. Ebben is a tagsági vezetés mutatkozik meg; nem engedhető meg az, hogy a szövetkezet vezetését tisztségviselői minőségben alkalmazottak lássák el. Kizárja a tisztségviselést az a körülmény is, ha valaki a legsúlyosabb büntetéseket kiszabó fegyelmi határozat vagy közügyektől eltiltást kimondó bírósági ítélet hatálya alatt áll. Ezek a feltételek a közéletben szerepet játszó személyekkel szemben megkívánható magasabb követelményeket juttatják kifejezésre. c) A kizáró okokhoz hasonlóak, de nem azonos természetűek az úgynevezett összeférhetetlenségi helyzetek (33. §). A közeli rokoni kapcsolatokban állóknak bizonyos funkciókból való kirekesztése hathatós védelmet jelenthet az érdekek összefonódásával és az esetleges visszaélésekkel szemben. Az összeférhetetlenségre is áll: ha ilyen helyzet a megválasztást követően merül fel, a tisztségviselőt fel kell menteni, ha pedig nem tisztségviselőről van szó, más beosztásba kell helyezni. d) A tisztségviselők köréből a törvényjavaslat külön kiemeli és szabályozza az elnök, illetőleg az elnökhelyettes jogállását. Szövetkezeti mozgalmunkban kialakult az a gyakorlat, hogy az elnök a szövetkezet működését és a gazdálkodást személyes felelősséggel irányítja. Ebben a tevékenységében azonban kötve van nemcsak a jogszabályokhoz, hanem az alapszabályhoz és a belső szabályzatokhoz is, de a közgyűlés, sőt a vezetőség határozataihoz is. Az elnök egyszemélyi felelőssége azonban nem homályosíthatja el a kollektív vezetés elvét és gyakorlatát. Gazdasági viszonyaink között a szövetkezet vállalati gazdálkodása operatív, jelentős részben egyszemélyi vezetést igényel, amely azonban egy szűkebb testület (a vezetőség) és a nagyobb kollektíva, a tagság irányítása, valamint ellenőrzése alatt áll. Különösen nagyobb taglétszámú szövetkezetekben válhat szükségessé elnökhelyettesi tisztség rendszeresítése. Az elnök helyettesítésére vonatkozóan a törvényjavaslat 32. §-a két változatot ad. a) -Az elnöknek az alapszabály által rendszeresített helyettesét a közgyűlés választja a vezetőség tagjaiból.
