Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

44 23 h) A kölcsönös támogatás elve a szövetkezeti mozgalom legnemesebb hagyományai közé tartozik. A 10. § ennek sokrétű kibontakozását engedi egyrészt a szövetkezet és a tag, másrészt a szövetkezetek egymás közötti viszonyában. E kapcsolatok szervezése terén jelentős szerepük van a szövetkezetek érdekképviseleti szerveinek is. Mind az önsegély, mind a kölcsönös segítség csak a jogszabályok — elsősorban a gazdasági szabályozó rendszerre vonatkozó rendelkezések — keretei között érvényesülhet. i) A szocialista nevelés elve a szövetkezet egyik legfontosabb társadalmi feladatát fejezi ki. A szövetkezettől joggal elvárható, hogy sajátos eszközeivel sokoldalúan hozzájáruljon tagjai általános kulturális színvonalának emeléséhez. Azokban a szövetkezetekben, ahol a személyes közreműködés szakmai ismereteket igényel, ezek bővítése nemcsak társadalmi feladat, de lényeges gazdálkodási követelmény is, melyből a szövetkezetnek megfelelő részt kell vállalnia. A szövetkezeti demokrácia terén jelentkező társadalmi követelmények súlyát pedig az a rendelkezés jelzi, amely a szövetkezet valamennyi szervének törvényes kötelességévé teszi, hogy a szövetkezeti önkormányzat ügyeiben fejlessze tagjainak tájékozottságát és gyakorlati készségét. ELSŐ RÉSZ I. fe j e z e t A szövetkezet megalakulása és szerveinek működése 1. A szövetkezet megalakulásának feltételeit illetően kétféle rendszer alakult ki: az engedélyezési (a koncessziós) rendszer és a törvényi (a normatív) feltételek rendszere. Az engedélyezési rendszer a szövetkezet megalakulásához előzetes hatósági engedélyt kíván meg; az eddigi jogi szabályozás nagyrészt ezt a megoldást követte. A törvényi feltételek rendszere pedig azt jelenti, hogy a szövetkezet a jogszabályokban — elsősorban ebben a törvényjavaslatban, továbbá a törvény végrehajtására és az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályokban — meghatározott feltételek esetében megalakulhat. A törvényjavaslat — szö vetkezetpolitikánk elveinek megfelelően — a törvényi feltételek rendszerét teszi magáévá. A megalakulás törvényi feltételei általánosságban a törvényjavaslat 12. §-ában felsorolt feltételek. Ezekkel kapcsolatban a következők érdemelnek említést: a) A szövetkezet megalakulásához jogszabályban meghatározott taglétszám és induló vagyon szükséges. A legkisebb taglétszámot és az induló vagyon legkisebb mértékét nem szabályozhatja ez a törvényjavaslat, mert mindkét kérdés szövetkezeti ágazatonként eltérő, ezért ezeket az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok fogják tartalmazni. b) A törvényi feltételek körébe tartozik a szövetkezet alapokmányának, az alapszabálynak a megalkotása, továbbá azoknak a szerveknek a megalakítása is, amelyek nélkül a szövetkezet nem tudna működni. A szövetkezet testületi szervei (a közgyűlésen felül): a vezetőség és a szövetkezet bizottságai. A szövetkezet közösségi jellegével függ össze, hogy szervei is elsősorban testületi szervek. Kiemelkedő szerepet töltenek be továbbá a tisztségviselők, akiknek megválasztása ugyancsak előfeltétele a szövetkezet működőképességének. 2. Az alapszabállyal — annak alapvető jelentőségére tekintettel — a törvényjavaslat külön foglalkozik, ideértve annak jóváhagyását is. a) A közgyűlés a szövetkezetnek ezt az alapokmányát — kizárólagos hatás-