Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

3 4 is vetkezet belépése vagy küépése tette szükségessé. 94. §. (i) A területi szövetség legfőbb testületi szerve a küldöttközgyűlés, amelyet évente legalább kétszer kell összehívni. (2) A küldötteket a szövetkezetek a szövetkezeti tagok közül négyévi időtartamra közgyűlésen választják. 95. §. (1) A területi szövetség ajánlásokat adhat ki; a szövetkezetekre kötelező határozatokat nem hozhat. (2) Az ajánlás a szövetkezet illetékes testületi szerve által hozott határozat alapján válik a szövetkezetre kötelezővé. 96. §. (1) A szövetkezet — közgyűlésének határozata alapján — a szövetségből kiléphet. (2) A szövetség küldöttközgyűlése kizárhatja a szövetségből azt a szövetkezetet, amely a fenntartási hozzájárulást a szövetség alapszabályában meghatározott időn át nem fizeti. (s) A szövetség küldöttközgyűlése titkos szavazással, kétharmados szótöbbséggel a szövetséget megszüntetheti. (4) Az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv feloszlathatja a szövetséget, ha működése nem felel meg a jogszabályoknak vagy az alapszabálynak, és írásbeli felszólítás ellenére sem állítja helyre működésének törvényességét. 97. §. (1) Ha a sajátos szakmai érdekek megfelelő érvényre juttatása megkívánja, a szövetkezetek -*• külön, külön tartott közgyűlésen — szakmai szövetség létrehozását, illetőleg a működő szakmai szövetségbe a belépést elhatározhat] ák. (2) Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok állapítják meg a szakmai szövetség létrehozásának feltételeit, továbbá azt, hogy a szakmai szövetséget megilleti-e a területi szövetség jogállása. (3) A szakmai szövetségre egyebekben azokat a rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, amelyek a területi szövetségre vonatkoznak. 98. §. A szövetkezet egyidejűleg több szövetségnek is tagja lehet. Országos érdekképviseleti szervek 99. §. (1) Az országos tanácsok a szövetkezetek jogi személyként működő társadalmi, érdekképviseleti, mozgalmi szervei. (2) Az országos tanácsokat a szövetkezetek kongresszusai hozzák létre. (3) A kongresszust — legalább négyévenként — az országos tanács hívja össze. 100. §. (1) Az országos tanács a területi és a, szakmai szövetségek útján gondoskodik a szövetkezetek kongresszusi küldöttválasztó gyűléseinek összehívásáról. (2) A küldött válasz tó gyűlések megválasztják a kongresszusi küldötteket és az országos tanács tagjainak többségét. (3) A tanácstagok az országos tanácsban a szövetségek területén működő szövetkezeteket képviselik. 101. §. (1) A szövetkezeti kongresszus a) megvizsgálja és értékeli a szövetkezeti ágazat mozgalmi és gazdasági helyzetét, továbbá az országos tanács tevékenységét;, és állást foglal az ezzel kapcsolatos kérdésekben; b) megállapítja (módosítja) az országos tanács alapszabályát. (2) A kongresszus — a küldöttválasztó gyűlések által megválasztott tanácstagokon felül — a küldöttek és a meghívottak közül további tanácstagokat választ. (3) Az alapszabály és annak módosítása az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv jóváhagyásával válik érvényessé. 102. §. (1) Az országos tanács — tagjai sorából — titkos szavazással megválasztja a tanács elnökét, elnökhelyetteseit, az elnökség tagjait, a felügyelő bizottság és a nőbizottság elnökét és tagjait, továbbá dönt a tanács költségvetéséről és ügyintéző szervezetének létrehozásáról.