Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-6 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
4 25 •b) jogszabályban meghatározott esetekben a fegyelmi jogkör gyakorlása, illetőleg kártérítésre kötelezés; c) a kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre küldöttek választása; d) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal. 21. §. (i) A közgyűlést a vezetőség (igazgatóság, a továbbiakban együtt: vezetőség) az alapszabályban meghatározott esetekben és időközökben, de legalább évente egyszer köteles összehívni. (2) A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha a) az ok és a cél megjelölésével a tagok tíz százaléka, a felügyelő (ellenőrző) bizottság (a továbbiakban, együtt: felügyelő bizottság) vagy az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv azt írásban indítványozza; b) a szövetkezet fizetési kötelezettségeit tartósan nem teljesíti. 22. §. (1) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagoknak több mint a fele jelen van; jogszabály vagy az alapszabáty ennél magasabb mértéket is megállapíthat. (2) Ha ez a törvény, más jogszabály vagy az alapszabály minősített többséget vagy titkos szavazást nem ír elő, a közgyűlés a határozatokat a jelenlevő tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetében a közgyűlés elnökének szavazata dönt. (3) Minden tagot egy-egy szavazat illet meg; a tagok csak személyesen szavazhatnak. 23. §. (1) A közgyűlést a szövetkezet szervezeti (területi) egységeiben azonos napirenddel külön-külön lehet megtartani, ha az alapszabály így rendelkezik (részközgyűlés). (2) A közgyűlési határozatot a részközgyűléseken leadott szavazatok öszszeszámlálásával kell megállapítani. (3) A szövetkezet alapszabálya a részközgyűléseket — a szervezeti (területi) egység meghatározott belső ügyeiben — önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel. 24. §. (1) Az alapszabály a közgyűlés jogkörét — az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok keretei között — részben küldöttgyűlésre ruházhatja. Nem terjedhet ki a küldöttgyűlés jogköre azokra az ügyekre, amelyek a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak. (2) A küldötteket egy évtől négy évig terjedő időtartamra közgyűlésen (részközgyűléseken, tagértekezleteken) a szövetkezet tagjai közül választják. (3) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldötteknek legalább a kétharmada jelen van; egyebekben a küldöttgyűlésre azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a közgyűlésre vonatkoznak. A vezetőség 25. §. (1) A vezetőséget a tagok sorából a közgyűlés titkos szavazással négy évre választja. (2) A vezetőség a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a szövetkezet tevékenységét; dönt a szövetkezetet érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a szövetkezet más szervének hatáskörébe. (3) A vezetőség a határozataiért és azok végrehajtásáért a közgyűlésnek felelős; tevékenységéről a közgyűlésnek rendszeresen beszámol. A szövetkezet bizottságai 26. §. (1) A szövetkezetben felügyelő bizottságot, továbbá : — ha jogszabály eltérően nem rendelkezik — döntőbizottságot és nőbizottságot kell alakítani. Jogszabály más bizottság megalakítását is kötelezővé teheti. (2) A közgyűlés és a vezetőség — ál : landó vagy ideiglenes jelleggel — meghatározott feladatok ellátására további bizottságokat hozhat létre. 27. §. (1) A felügyelő bizottság feladata a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő, folyamatos ellenőrzés.
