Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről
189 59 TIZENEGYEDIK RÉSZ AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEK , (85. §.) A javaslat szerint az egészségügy körébe tartozó feladatokat az Egészségügyi Minisztérium, valamint a tanácsok által fenntartott egészségügyi szervek (intézetek, intézmények, szolgálatok, vállalatok stb. — a továbbiakban: állami egészségügyi szolgálat) látják el. Az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában részt vesznek a fegyveres erők és fegyveres testületek egészségügyi szolgálatai, tehát a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium egészségügyi szolgálata, továbbá a közlekedés- és postaügyi miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgálat (szervezet), a közlekedés egészségügyi szolgálata (szervezete). Az említett egészségügyi szolgálatok (szervezet) az egészségügy körébe tartozó feladataikat az egészségügyi törvény rendelkezései alapján, az állami egészségügyi szolgálattal szoros együttműködésben látják el. Az állami egészségügyi szolgálatnak rendkívüli körülmények (járvány, árvíz stb.) esetére való felkészítéséről és működésének biztosításáról külön jogszabály rendelkezik. TIZENKETTEDIK RÉSZ NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK (8.6—87. §.) Az egészségügyi ellátással kapcsolatos nemzetközi vonatkozású feladatokat jelenleg csak egyes nemzetközi szerződések, illetőleg egyes hazai jogszabályok rendezik. Több kérdés azonban rendezetlen és ez a gyakorlatban nehézséget okoz. A magyar hatóság engedélyével ideiglenesen külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak külföldön történő egészségügyi ellátására a vonatkozó nemzetközi egyezmények irányadók. Az említett magyar állampolgár abban az esetben, ha nemzetközi egyezmény alapján külföldön ingyenes egészségügyi ellátásra nem jogosult, külföldön történt egészségügyi ellátásban részesítése esetén jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben térítést kap. Külföldi állampolgárnak a Magyar Népköztársaság területén történt egészségügyi ellátására a javaslat értelmében az illető állammal kötött nemzetközi egyezmény az irányadó. Ha nincs nemzetközi egyezmény, vagy az egyezmény az egészségügyi ellátásról nem rendelkezik, a külföldi állampolgár egészségügyi ellátást külön jogszabályban meghatározott módon vehet igénybe. A javaslat a viták elkerülése érdekében jogszabályba foglalja azt a nemzetközi jog által követett gyakorlatot, hogy az állampolgárság nélküli (kétes vagy vitás állampolgárságú) személyre annak az államnak a törvénye irányadó, amelynek területén lakik. Ebből következik, hogy a Magyar Népköztársaság területén lakó állampolgárság nélküli személyek egészségügyi ellátására a magyar állampolgárokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A hatályos jog nem szabályozta, hogy orvosi beavatkozás külföldi állampolgáron milyen feltételek mellett végezhető el. Mivel a műtéti beavatkozás vonatkozásában helyesnek bizonyult, hogy a gyakorlat a magyar állampolgárokra vonatkozó /
