Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről
187 57 gyógyszerészt, illetőleg a fent említett egyéb dolgozót (személyt) a beteg a titoktartás alól felmentheti. Vannak azonban olyan esetek, amikor a közérdek kívánja meg, hogy a titoktartásra kötelezett a titoktartás körébe tartozó adatokat közölje az illetékes szervvel. Ezért a javaslat az orvost, a gyógyszerészt és az előző bekezdésben említett egyéb dolgozót (személyt) a titoktartási kötelezettség alól felmenti, ha jogszabály kötelezi az adat közlésére, vagy arra lehetőséget ad, továbbá, ha az adat közlését a javaslatban, illetőleg a végrehajtási jogszabályokban foglaltak végrehajtása teszi szükségessé. A vizsgált vagy gyógykezelt személy vizsgálatára, illetőleg gyógykezelésére vonatkozó feljegyzés másolatának kiadását a javaslat csak akkor teszi lehetővé, ha erre az orvost (gyógyintézetet) jogszabály kötelezi, illetőleg ezt jogszabály lehetővé teszi. A javaslat az egyébként titoktartás körébe tartozó adatok tudományos feldolgozását és azoknak ilyen célból való közzétételét nem gátolja. A titoktartás biztosítása érdekében azonban a tudományos célt szolgáló közlés is csak olyan módon történhet, hogy a közlés alapján a beteg személyét ne lehessen felismerni. Egyéb rendelkezések (79—80. §.) Az orvosi hivatás tekintélyének és a betegellátás érdekeinek megóvása érdekében az orvos saját orvosi tevékenységéről, egyes betegségekkel kapcsolatos vizsgálati vagy gyógyító eljárásáról és elért eredményeiről jelenleg is csak tudományos szaklapok részére írhat cikket vagy egyéb közleményt, illetőleg adhat nyilatkozatot. Minthogy ez részletesebb rendelkezéseket kíván, a javaslat külön jogszabály alkotására ad felhatalmazást. Ez vonatkozik értelemszerűen a gyógyszerészekre is. A Büntető Törvénykönyv különös büntetőjogi védelemben részesíti a hivatalos személyeket. A Büntető Törvénykönyv 156* §-a értelmében ez a védelem jogszabályban meghatározott körben az orvost is megilleti. Ezt határozza meg a javaslat annak kimondásával, hogy az orvost az egészségügyi törvény alapján, munkaviszony, illetőleg szolgálati viszony keretében végzett tevékenységével, továbbá minden orvost a sürgős szükség (életveszély, elsősegély) esetében kifejtett orvosi tevékenységével kapcsolatban illeti meg ugyanaz a büntetőjogi védelem, mint a hivatalos személyeket. Az orvost, a gyógyszerészt és az egyéb egészségügyi képesítésű dolgozót minden hatóság támogatni köteles annak érdekében, hogy tevékenységét kifejthesse. III. fejezet A magángyakorlat és magántevékenység '• • (81. §.) A javaslat változatlanul fenntartja azt a lehetőséget, hogy az orvosok magángyakorlatot folytathassanak. A magángyakorlat a munkaviszonyon kívül folytatott olyan orvosi tevékenység, amelyet az orvos felkérésre, díjazásért végez. A javaslat szerint orvosi magángyakorlatot csak engedély alapján lehet folytatni. Az engedély kiadása egészségügy^szerv hatáskörébe tartozik. Ennek a szervnek meghatározásáról, valamint az engedélyezés feltételeiről külön jogszabály rendelkezik. A javaslat lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy szükség esetében kivételesen
