Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.

1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről

mus elleni küzdelem több szerv egyesített feladata. A javaslat azonban csupán az egészségügyi szabályokat foglalja össze. Az egészségügy alapelve a megelőzés. Ebből következik, hogy társadalmi úton és az egészségügyi szervek nevelő, felvilágosító munkájával is el kell érni, hogy az alkoholista önként gyógykezeltesse magát. Ha erre nincs lehetőség, a társadalom érdeke hatékony intézkedéseket követel. A javaslat ezért lehetővé teszi az alko­holista kötelező jellegű gondozásba vételét, ha rendszeres és túlzott alkoholfogyasz­tásból eredő magatartásával családját, kiskorú gyermekének fejlődését, saját egész­ségét, környezetének biztonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, munkahelyén a munkát ismételten súlyosan zavarja. A gondozás elrendelése államigazgatási úton történik. Az egészségügyi szerv a gondozás elrendelésével egyidejűleg vagy azt követően elrendelheti, hogy a gyógykezelés kórház alkoholelvonó osztályán (részlegén) tör­ténjék. Kórházi gyógykezelésre.általában akkor kerül sor, ha a gondozóintézetben megkezdett gondozás, illetőleg gyógykezelés az alkoholista magatartása következ­tében nem fejezhető be, illetve, ha ott a gyógykezeléstől már eleve nem várható ered­mény (pl. a korábban elrendelt gondozás, illetőleg gyógykezelés az alkoholista szán­dékos magatartásán hiúsult meg). A kórházi gyógykezelés tartama — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — nem haladhatja meg a folyamatos hat hónapot. A kórházban gyógykezelés alatt álló alkoholistával kapcsolatban személyi kor­látozásoknak csak jogszabályban megállapított esetekben, a szükséges mértékben és ideig, orvosi rendelkezések alapján van helye. A kórházi gyógykezelésre kötelezett személy kérheti elbocsátását a kórházból. Az elbocsátás felől az alkoholelvonó osztály (részleg) vezetője — a kérelem indokait és a gyógykezelés addigi eredményeit mérlegelve— dönt. Elutasítás esetében a kérel­mező orvosi bizottsági felülvizsgálatot kérhet. Ha a bizottság is úgy dönt, hogy a kérelmező nem bocsátható el, a bíróság nyomban a felülvizsgálat után a törvényes­ség szempontjából ellenőrzi az eljárást. Azt az ittas személyt, aki nyilvános helyen botrányt okoz, vagy magával tehe­tetlen, a rendőrség szervei kijózanító szobába szállíthatják. A beszállított személyt kijózanodása után, de — a személyi szabadsága védelme érdekében legkésőbb hu­szonnégy óra elteltével — a kijózanító szobából el kell bocsátani. A szállítás a kijó­zanító szobába és az ottani elhelyezés nem minősül betegségi biztosítási szolgáltatás­nak. Ezért a beszállított személy köteles a külön jogszabályban megállapított térí­tési díjat megfizetni. A testnevelés- és sportegészségügyi ellátás (38. §.) A testnevelés és a rendszeres sportolás a betegségek megelőzésének és gyógyke­zelésének egyik hatékony eszköze, elősegíti, hogy egészséges ifjú nemzedék nőjön fel. A javaslat ezért kiemeli a testnevelés és a sport szerepét a betegségek megelő­zésében, az egészség megóvásában és fokozásában, egyben a testnevelésben és sport­ban érvényre juttatja az egészségügyi szempontokat. Azok, akik testnevelésben részt vesznek, valamint a sportolók rendszeres egészségügyi gondozásban részesül­nek. A gondozás kiterjed az orvosi vizsgálatokra, a sportolók orvosi ellenőrzésére, az edzéseken és meghatározott sporteseményeken az orvosi ügyeleti szolgálatra.

Next

/
Thumbnails
Contents