Országgyűlési irományok, 1971. I. kötet • 1-63. sz.
1971-16 • Törvényjavaslat az egészségügyről
MU4 lekvőképes nagykorú, a hozzátartozója — írásban nyilatkozott arról, hogy a kapott tájékoztatás után önként és minden befolyásolástól mentesen hozzájárul a szerv átültetéséhez. (2) Elő személy testéből vagy holttestből kivett szövetnek élő személy testébe gyógykezelése érdekében történő átültetésére az (1 j bekezdésben foglalt rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az átültetés indokoltságát és az átültetés feltételeinek fennállását a szövet átültetését végző orvos állapítja meg. (3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a szerv (szövet) átültetése közvetlen életveszély elhárításához szükséges. (4) Élő személy testébe szerv (szövet) átültetését csak az erre feljogosított kórházban szabad végezni. A szerv (szövet) átültetését csak azok az orvosok végezhetik, akiket a kórház vezetője erre kijelölt. (5) A vérátömlesztést (vértranszfúziót) az orvostudomány mindenkori állásának megfelelően kell elvégezni; a 49. § (2) és' (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A vér, szerv vagy szövet adományozójának kártalanítása 53. §. (1) Az állam az adományozó részére e törvény alapján végzett vér, szerv vagy szövet kivételével kapcsolatos keresőképtelensége idejére az igazolt keresetveszteségét, illetőleg jövedelemkiesését megtéríti. (2) Ha az adományozó a kivétel folytán egészségében vagy testi épségében károsodott, megrokkant vagy meghalt, őt, illetőleg az általa eltartott hozzátartozóit az állani kártalanítja. A kártalanításra a 22. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Á szerv, szövet jelhasználása 54. §. Élő személy testéből eltávolított (eltávozott) szervet, szövetet vagy testrészt — az 50. és 51. §-ban megjelölt eseteket kivéve — csak jogszabályban meghatározott célra szabad felhasználni. Az átadásért ellenszolgáltatást kérni, illetőleg elfogadni nem szabad. NEGYEDIK RÉSZ A GYÓGYSZERÜGY A gyógyszerellátás 55. §. (1) A gyógyszerügy feladata, hogy a korszerű egészségügyi ellátás követelményeinek mennyiségben és minőségben egyaránt megfelelő gyógyszerellátást biztosítsa. A gyógyszerellátás állami feladat. (2) Előállítani és forgalomba hozni csak az orvosi és gyógyszerészeti tudományok mindenkori állásának és a meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő gyógyszert szabad. Gyógyszert csak engedéllyel szabad forgalomba hozni. A forgalomba hozatal engedélyezése előtt emberen történő kipróbálás alapján is ellenőrizni kell, hogy a gyógyszer a kívánt gyógyászati célra alkalmas-e. A forgalomba hozatal engedélyezése a gyógyszer törzskönyvezéséhez vagy egyéb nyilvántartásba vételhez köthető. (3) A törzskönyvezett, illetőleg nyilvántartásba vett gyógyszerek forgalomba hozatalának engedélyezésére a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók. (4) A gyógyszerek előállítására, elkészítésére, összetételére, minőségére, forgalomba hozatalára, tárolására és kiadására a Magyar Gyógyszerkönyv (a továbbiakban: Gyógyszerkönyv) és a vonatkozó külön jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 56. §. (1) Gyógyszert gyógyszertár, gyógyszerek előállítására alapított állami vállalat, valamint olyan szerv állít-