Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-50 • Törvényjavaslat a népgazdaság negyedik ötéves tervéről
532 tottságának további javítását, a termelésnek a korszerűség követelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti vagyon jelentős gyarapítását. A növekedés üteme teremtsen kedvező feltételeket a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásához, biztosítsa a népgazdaság arányos fejlődését. (3) A népgazdaság tartós belső és külső egyensúlya érdekében a gazdálkodó szervezetek és a lakosság vásárlóereje a termelés emelkedésével összhangban növekedjék. El kell érni, hogy az állami költségvetés bevétele a hatékonyabb gazdálkodás megvalósításával növekedjék, a kiadások terén pedig észszerű takarékosság érvényesüljön, egyben gondoskodni kell az indokolt társadalmi szükségletek jobb kielégítéséről. A kereslet tervszerű szabályozása mellett, a termelőket ösztönözni kell a fogyasztói, a termelői és a beruházási javak termelésének a kereslettel összhangban álló szerkezetben történő bővítésére. ( 4) Tovább kell szélesíteni nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat. Elő kell segíteni a szocialista nemzetközi gazdasági integráció fokozatos kibontakozását. Bővíteni kell gazdasági kapcsolatainkat mindazokkal az országokkal, amelyek erre a kölcsönös előnyök alapján készek. (5) Tovább kell erősíteni szocialista hazánk védelmi képességét, népünk békés építő munkájának biztonságát, a népgazdaság fejlődése által nyújtott lehetőségek alapján, figyelembe véve a nemzetközi helyzet követelményeit és alakulását. Nemzeti jövedelem 3. § (1) A tervidőszakban a nemzeti jövedelem évi átlagban 5,5—6%-kal növekedjék. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében a növekedés folyamatosságára, megközelítően egyenletes ütemére kell törekedni. (2) A fejlődés üteme az általános gazdaságpolitikai követelmények és feltételek tervezettnél kedvezőbb megvalósulása esetén az (1) bekezdésben foglalt előirányzatnál magasabb is lehet. (3) A nemzeti jövedelem növekedésével azonos ütemben emelkedhet annak belföldi felhasználása. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásában a fogyasztás és a felhalmozás aránya — az 1970. évihez hasonlóan — 75—77, illetve 25—23% között legyen. Az előző ötéves időszakhoz viszonyítva a felhalmozás kisebb hányada szolgálja a készletállomány növekedését, nagyobb részét kell az állóeszközök növelésére fordítani. A termelés fejlesztésének irányai 4. § (1) A termelés a nemzeti jövedelem felhasználási arányainak megfelelő belföldi szükségletek, valamint a külkereskedelmi áruforgalom együttes hatása alapján növekedjék. Ezzel összhangban az ipari termelés 32—34%kal, az építés-szerelés 41—43%-kal, a mezőgazdasági termelés — az előző öt évhez viszonyítva — 15—16%-kal emelkedjék. (2) A termelés mennyiségi növekedése — az iparban, az építőiparban és az élelmiszergazdaságban — járjon együtt a termelés szerkezetének korszerűsítésével. Ennek fő irányai: — a műszaki haladás követelményeinek érvényre juttatása, a termelési technológia fejlesztése, a termékek korszerűsítése, minőségének javítása és választékának bővítése, — az energiafelhasználás szerkezetének korszerűsítése, a korszerűbb anyagok és féltermékek termelésének és felhasználásának biztositasa, — a hazai nyersanyagok kutatásának és hasznosításának magasabb foka, — a termelés igazodása a fogyasztás és felhalmozás szerkezetének változásához, — a gazdaságos kivitel gyors ütemű