Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-43 • Törvényjavaslat a védjegyről
487 43. szám. Törvényjavaslat a védjegyről ELSŐ RÉSZ A VÉDJEGY JOGI OLTALMA I. FEJEZET A védjegyoltalom feltételei A védjegyoltalom tárgya 1. §. E törvény alapján védjegyoltalomban részesülhet minden olyan megjelölés, a) amely alkalmas áruknak és más szolgáltatásoknak (a továbbiakban: áru) más áruktól való megkülönböztetésére, és b) amelynek oltalmát a törvény nem zárja ki. Megkülönböztető jelleg 2. §. (i) Megkülönböztetésre alkalmas a megjelölés, ha az árunak más azonos vagy hasonló jellegű árukkal szemben sajátos, eltérő jelleget ad. (2) A megjelölés lehet különösen szó, szóösszetétel, ábra, kép, színösszetétel, sík vagy térbeli alakzat, hang- vagy fényjel, vagy ezek együttes alkalmazása. (3) Nincs a megjelölésnek megkülönböztető jellege különösen akkor, ha aj az áru megjelölésére általánosan használják; b) kizárólag az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét, jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyét vagy előállítási idejét tünteti fel. A védjegyoltalomból kizárt megjelölések 3. §. (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha a) megtévesztésre alkalmas; b) használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék; c) másnak személyhez fűződő jogát sérti; d) másnak az országban közismert védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló, — még akkor is, ha a közismert védjegy belföldön nincs lajstromozva. (2) Nem részesülhet védjegyoltalomban az a megjelölés sem, amely kizárólag valamely állam, hatóság, hivatalosan elismert nemzetközi- vagy államközi szervezet megnevezéséből, rövidítéséből, zászlójából, címeréből, jelvényéből vagy ezek utánzatából áll; e jelzések azonban az illetékes szerv hozzájárulásával a védjegy elemeként felhasználhatók. (3) Azonos vagy hasonló áruk tekintetében nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha:
