Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-23 • Törvényjavaslat a vasutakról
315 6. A javaslatnak idegen ingatlan használatára vonatkozó rendelkezései a kisajátítás jogintézményéhez hasonló jellegű intézkedések, ezért a javaslat szerint a kártalanítás tekintetében a kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni. Ha azonban a vasút üzembentartója az idegen ingatlanon végzett munkák során jogellenesen kárt okoz, az okozott kárt a polgári jog kártérítési szabályai szerint köteles megtéríteni. 7. A vasút az üzeme működéséből eredő károkért, így a mozdonyszikra okozta károkért is a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzem működéséből eredő károk megtérítésére vonatkozó szabályai szerint felel. A vasút építésének megkezdése után a tűztávlaton belül — engedéllyel vagy engedély nélkül — történő építkezés esetén azonban az építkezőnek a vasút közelségéből eredő tűzveszéllyel már előre számolnia kell, ezért indokolatlan lenne a vasút üzembentartóját a károkért ilyen esetben vétkesség hiányában is a Polgári Törvénykönyvnek a veszélyes üzemre vonatkozó felelősségi szabályai szerint tenni felelőssé. Már a 7670/1946. (VII. 21.) ME számú rendelet alapján sem tartozott a vasút a vétlen kártétellel járó felelősség alapján kártérítéssel azokért a tűzkárokért, amelyek a pályától számított 60 m távolságon belül eső területen a vasút építésének megkezdése után emelt építményekben keletkeztek. Ezt a szabályt fejleszti tovább és hozza összhangba a Polgári Törvénykönyvvel a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a vasút építési munkáinak megkezdése után a tűz távlatba eső területen emelt építményekben keletkezett tűzkárokért a vasút csak a felelősség általános szabályai szerint felel. Ilyen esetben tehát a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó általános szabályai az irányadók. A javaslat a kártérítésre vonatkozóan további rendelkezéseket nem tartalmaz, mivel a javaslatban nem említett esetekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. (28. §.) A vasút világítási és erőátviteli céljaira szolgáló erősáramú vezetékek a villamosenergia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény hatálya alá tartoznak. Erre tekintettel a vasút céljára szolgáló erősáramú vezetékek és azok tartószerkezeteinek idegen ingatlanra történő elhelyezésére és üzembentartására vonatkozó vezetékjog, valamint áramátalakító és kapcsolóberendezések létesítéséhez használati jog engedélyezése a hivatkozott törvény alapján történik. (29. §.) A vasútvonalat pályaszintben, továbbá pályaszint alatt és felett gyakran keresztezi út, vezeték vagy egyéb építmény. A keresztezéseknél a fokozott balesetveszélyre tekintettel fontos a műszaki előírások pontos megtartása és annak a vasút üzembentartója részéről történő ellenőrzése. A vasutat megközelítő épület építésének engedélyezésénél figyelemmel kell lenni a tűztávlatra, valamint a vasút bővítéséből, korszerűsítéséből eredő területigényre. Épületnek a szélső vasúti vágánytól számított 60 méter — tűz- vagy robbanásveszélyes anyag, folyadék, éghető gáz előállítására, feldolgozására, tárolására, raktározására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építménynek és berendezésnek 100 méter — távolságon belül eső területen tervezett építése esetében az építési engedélyezési eljárásról szóló 3/1964. (VIII. 28.) EM számú rendelet szerint is a vasút üzembentartójának hozzájárulását kell kérni. Ezekre a körülményekre tekintettel rendelkezik a javaslat úgy, hogy a vasutat keresztező vagy megközelítő út, vezeték vagy egyéb építmény létesítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a vasút üzembentartójának hozzájárulása szükséges.
