Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-5 • Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről

32 A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat indokolása Új Munka Törvénykönyve készítését a gazdasági irányítás reformja tette szük­ségessé. Az érvényben levő Munka Törvénykönyve még a centralizált, utasításon alapuló gazdálkodási rendszerre épült, és bár szabályai egy részét az időközben végrehajtott módosítások korszerűsítették, ezen az alapvető vonásán nem változ­tattak. Emellett az 1951 óta végrehajtott módosítások mind a törvénykönyvet, mind a végrehajtási rendeletet áttekinthetetlenné és egyes részeiben ellentmondá­sossá is tették. A javaslat mind a szabályozás tartalma, mind a szabályozás rendszere tekin­tetében lényeges változtatásokat hoz. A Munka Törvénykönyve javaslatának tartalmi változásai két — egymással egységet alkotó — alapvető szempontot kívánnak érvényre juttatni. Az egyik a vállalati önálló gazdálkodás feltételeinek megteremtése. A másik a dolgozók jogai­nak szélesítése, érdekeik hatékonyabb védelme és ezzel összefüggésben a szakszer­vezetek szerepének növelése. A szabályozás rendszerének alapelve, hogy a központi szabályok csak az elvi jellegű, a központi szinten eldöntendő kérdéseket rendezzék, és a részletes szabályo­zás kerüljön a vállalatok hatáskörébe. Kivételt képeznek azok a kérdések, amelyek­nél a terület jellege (pl. államigazgatás) vagy az egységes rendezés fontossága (pl. munkaügyi viták elintézésének szabályai) részletesebb központi szabályozást kí­vánnak. A központi szabályozáson belül a törvénykönyv csak a meghatározó jellegű rendelkezéseket, így különösen az általános elveket, a dolgozók és a vállalatok alap­vető jogait és kötelességeit, valamint ezek biztosítékait rendezi. Nem tartalmaz kevéssé stabil, gyakran változtatandó szabályokat. Ez biztosítja a Kormány szá­mára azt a lehetőséget, hogy az új gazdasági irányítási rendszer által szükségessé váló intézkedéseket mindenkor kellő időben, gyorsan megtehesse.

Next

/
Thumbnails
Contents