Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-23 • Törvényjavaslat a vasutakról

303 lesebb körben a polgári jog részévé váltak és a Polgári Törvénykönyvben kerültek kiadásra. A Büntető Törvénykönyv határozza meg a közlekedés biztonsága elleni bűntettet, amely általában a közlekedés, s ennek keretében természetesen a vasút üzembiztonságát is hivatott védeni. A vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető egyes csekélyebb súlyú magatartásokat jogszabályaink szabálysértéssé minősítenek és a szabálysértésre vonatkozó jogszabály keretében tárgyalnak. Ezeknek és az ezekhez hasonló jogszabályi rendelkezéseknek a törvényjavaslatba való átvétele, illetőleg azoknak a törvényjavaslatban való megismétlése már a kettősség, illetőleg a kettős szabályozás miatt sem volna helyes ; ellene szól azonban ennek az is, hogy ezek a rendelkezések nem egyedül és kizárólag a vasútra vonatkoznak. Ezzel szemben a törvényjavaslat tartalmazza a közforgalmú, illetőleg az országos közforgalmú vasút dolgozóira vonatkozó azokat a munkaügyi, szociális és egészségügyi rendelkezéseket, amelyeknek magja más jogszabályban is megtalálható, de ezek a rendelkezések kizárólag az említett dolgozókra vonatkoznak és így indokolt, hogy az ezekre vonatkozó elvek elsősorban ebben a jogszabályban legyenek rögzítve.^ Érvényesíti a javaslat azt a szempontot is, hogy magas szintű jogszabály határozza meg a vasút létesítésével és üzembentartásával kapcsolatos azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek az állampolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érintik. Hazánk kapcsolatai a szocialista államokkal bővülnek, gazdasági együttműködésünk ezekkel az országokkal fokozódik. Ezt az együttműködést szolgálja az is, ha a szocialista országok hasznosítják egymás tapasztalatait és ez kifejezésre jut jogszabályaik összehangolásában. A törvényjavaslat megalkotása során tehát figyelembe kellett venni, hogy annak rendelkezései a lehetőség szerint a szocialista országok hasonló jogszabályaival összhangban álljanak. A törvényjavaslat öt fejezetre oszlik. Az első fejezet az ágazati irányítás elvének megfelelően rendelkezik a vasutak irányításáról és meghatározza a vasutak fajtáit. A második fejezet a közforgalmú vasutakra és dolgozóikra, a harmadik fejezet a sajáthasználatú vasutakra vonatkozó rendelkezéseket öleli fel. A negyedik fejezet a vasutak létesítésére, bővítésére, átalakítására és használatbavételére vonatkozó rendelkezéseket és ezekkel kapcsolatban az állampolgárok jogait érintő kérdéseket, az ötödik fejezet pedig vegyes rendelkezéseket tartalmaz. A törvényjavaslat rendelkezései összhangban állnak a gazdaságirányítási rendszer reformjának célkitűzéseivel, szorosan illeszkednek a közlekedési ágazat területén eddig alkotott magasabb szintű jogszabályokhoz és alkalmasak a közlekedéspolitikai koncepcióban rögzített fejlesztési törekvéseknek a döntő jelentőségű közlekedési ág, a vasút területén történő megvalósítására. A törvényjavaslat, amint erre már az előzőekben is történt utalás, csak az elvi jelentőségű kérdéseket és az állampolgárok, valamint a vasúti dolgozók alapvető jogait érintő jogszabályokat tartalmazza. A javaslat elfogadása esetén a törvény végrehajtásáról kormányrendelet fog intézkedni, amely a törvényben szabályozott kérdéseket részleteiben tárgyalja, illetőleg felhatalmazást ad egyes részletkérdéseknek miniszteri hatáskörben történő rendezésére.