Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.
1967-22 • Törvényjavaslat a népi ellenőrzésről
293 A 21. §-hoz A döntési jogok decentralizálásának, valamint a népi ellenőrzés segítő jellegének felel meg az (1) bekezdésben foglalt az a rendelkezés, hogy a vizsgálat megállapításairól és javaslatairól elsősorban a vizsgált szerv vezetőjét kell tájékoztatni. A vizsgálatok hatékonyságát mozdítja elő az, hogy a vizsgált szerv vezetője állásfoglalásáról és intézkedéseiről a bizottság által meghatározott időn belül köteles tájékoztatni a népi ellenőrzési bizottságot. Ugyanazt teszi a népi ellenőrzési bizottság akkor is, ha jogszabályt, vagy a népgazdaság érdekeit sértő cselekményt állapít meg. A felügyeleti szerv értesítése vagy felhívása akkor szükséges, ha az intézkedés az ő hatáskörébe tartozik, vagy tájékoztatása egyéb okból indokolt. (2) bekezdés.) A 21. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy amennyiben a felügyeleti hatóság a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felelősségrevonás iránt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az illetékes minisztert, vagy a Minisztertanácsot keresi meg. A (4) bekezdés szerint, ha a népi ellenőrzési bizottság bűntett alapos gyanúját vagy szabálysértés elkövetését állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles. Ez a közlési kötelezettség független attól a feljelentési jogtól, amely a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét egyes bűncselekmények vonatkozásában megilleti. A vizsgálatok hatékonysága megkívánja, hogy a megkeresett hatóság lehetőleg soron kívül járjon el. A 22. §-hoz Kivételesen előfordul, hogy bűntettet vagy súlyos fegyelmi vétséget elkövető személy jelenléte megnehezíti a tények feltárását. Megtörténhet az is, hogy a vizsgálat eredményességét egyesek dolgozótársaik vagy beosztottjaik megfélemlítésével, a felvüágosítás megtagadásával, valótlan adatok szolgáltatásával vagy egyéb módon igyekeznek megnehezíteni vagy meghiúsítani. A vizsgálatok eredményes, gyors lefolytatása érdekében ezekben a kivételes esetekben indokolt az ilyen személyek állásuktól való felfüggesztése és ezzel a vizsgálattól való távoltartása. Erre biztosít jogkört a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság részére a jelenlegi jogszabállyal egyezően a javaslat 22. §-ának (1) bekezdése. Minthogy az ilyen magatartás önmagában is súlyos fegyelmi vétséget képez, a (2) bekezdés a felfüggesztés végrehajtását a fegyelmi eljárás egyidejű elrendelése mellett a fegyelmi jogkört gyakorló szerv kötelességévé teszi. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság felfüggesztési jogköre a (3) bekezdés rendelkezése folytán nem terjed ki az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács által választott, kinevezett, megerősített személyekre. A 23. §-hoz Az 1957. évi VII. törvényt módosító 1964. évi 12. sz. törvényerejű rendelet feljogosította a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, hogy meghatározott esetekben zárolhasson az állami, szövetkezeti gazdálkodásban felhasználásra kerülő pénzeszközöket. A törvényjavaslat 23. §-a ezt a jogkört a gazdaságirányítás rendjében bekövetkezett változások miatt időszerűvé vált módosításokkal tartalmazza. A korábbi szabályozás szerint a kiemelt népgazdasági beruházások esetében nem volt helye a zárolásnak. A gazdaságirányítás új rendjében a kiemelt népgazdasági beruházás fogalma megszűnt, a költségvetésből finanszírozott beruházások köre pedig lényegesen tágabb. Ezért indokolt volt a költségvetésből finanszírozott beruházások
