Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

256 bálysértés, amely a gazdálkodási kötelesség megszegésének általános szabálysértésével a specialitás viszonyában van. Nemleges válasz esetén adva van a 108. §ban meghatározott szabálysértés. Közellátási szabálysértés 109. § A közellátási szabálysértés és a közellátási bűntett (Btk. 240. §) ugyanolyan viszonyban áll egymással, mint a gazdálkodási kötelesség megszegése a Btk. 224. §-ában meghatározott bűntettel. Mindkét esetben valamilyen népgazdasági érdeknek enyhébb megítélésű veszélyeztetése a szabálysértéssé nyilvánítás indoka. A közellátási szabálysértésnél közelebbről is megjelölhető ez az érdek. Nevezetesen az anyaggazdálkodás rendje, a közszükségleti cikkek igazságos (gazdaságos) elosztásához fűződő érdek. De míg a gazdálkodási kötelesség megszegésénél a népgazdasági hátrány nagysága, számottevő vagy nem számottevő mértéke határolja el a bűntettet a szabálysértéstől, addig a közellátási érdek veszélyeztetésénél — éppúgy, mint jelenleg (Btké. 50. §) — az elkövetési tárgy: a termék vagy termény elenyészően csekély mennyisége minősíti a cselekményt szabálysértéssé. Hogy mi tekinthető elenyészően csekély termék- vagy terménymennyiségnek, sok tényezőtől függ. Elsősorban attól, hogy milyen termékről vagy terményről van szó. Az is kétségtelen, hogy jelentősége van ebből a szempontból a gazdasági élet, az áruellátás éppen adott helyzetének is. Árdrágítás 110. § Az árdrágítás veszélyes a népgazdaságra, sérti a fogyasztók érdekeit. Büntetést érdemlősége tehát vitathatatlan. Kérdés csupán az, hol vonjuk meg azt a határt, amelyen innen elegendő a szabálysértési szankció, illetőleg amelyen túl indokolt a büntetőjog eszközeihez nyúlni. A Javaslat — a hatályos joggal (Btké. 52. §) egyezően — e szabálysértés megállapításának feltételeként az elenyészően csekély menynyiségű vagy értékű árut kívánja meg. Ha a cselekmény tárgya ezt a mértéket meghaladja, bűntett valósul meg. Egyebekben az árdrágítás szabálysértésének körülírása egyezik az árdrágítás bűntettének a Btk. 238. §-a (i) bekezdésében foglalt meghatározásával. Az áru elenyészően csekély mennyiségét vagy értékét helytelen lenne számszerűen rögzíteni a törvényben. Ez nem lenne összeegyeztethető a gazdasági élet állandó mozgásával. A gyakorlat hivatott ezt a tényállási elemet úgy értelmezni, hogy megfeleljen a jogpolitikai követelményeknek. Jogosulatlan kereskedés Hl. § A jogosulatlan kereskedés az üzérkedés szabálysértési változata. Elkövetési tevékenysége majdnem teljesen egyezik a Btk. 236. §-ának (i) bekezdésében meghatározott véghezviteli magatartással. A különbség csupán annyi, hogy a szabálysértési tényállásban nem szerepel az ipari vállalkozás fenntartásának elkövetési fordulata.