Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

250 Nem beszélhetünk erről, ha az elkövetőnek — szándéka ellenére — nem állott módjában, hogy rendszeresen munkát végezzen. Hasonlóképpen nem forog fenn ez a feltétel akkor sem, ha az elkövető rendelkezik elfogadható megélhetési forrással (pl. eltartott, korábbi hasznos tevékenységből származó keresmény, megtakarított munkabér, szerzői díj, örökség, nyeremény stb.), s ezért nem dolgozik. Ami a bűntettől való elhatárolást illeti, a cselekmény kisebb jelentősége folytán lesz szabálysértés. Erre pedig az eset összes körülményeiből lehet helyes következtetést vonni. A Javaslat azonban kizárja a Btk. 214. §-ának (3) bekezdése szerinti visszaeső cselekményének szabálysértéssé minősítését. Üzletszerű kéjelgés 92. § Az 1960. évi 14. sz. tvr. alkalmazása során szerzett tapasztalatok igazolták, hogy az üzletszerű kéjelgésnek is vannak olyan kisebb jelentőségű esetei, amelyekért elegendő és célszerű a szabálysértésként való felelősségre vonás. Ezért a Javaslat — a hatályos joggal lényegileg egyezően — szabálysértéssé nyilvánítja a Btk. 283. §ának (1) bekezdésében meghatározott cselekmény kisebb jelentőségű eseteit. A jelenlegi szabálysértéstől mindössze annyi eltérés van, hogy a Javaslat kizárja a Btk. 214. §-a szerinti visszaeső cselekményének szabálysértéssé minősítését. Garázdaság 93. § A szocialista együttélés magatartási szabályainak megsértését helyezi büntetés alá garázdaság címmel a Btk. 219. §-a. Ha ez a magatartás — az eset összes körülményeire tekintettel — kisebb jelentőségű, azaz nem éri el a bűncselekményi szintet, még mindig olyan fokban sérti a közrendet, hogy elkövetőjét indokolt szabálysértés címén megbünteti. A bűntettől való elhatárolás fokozati különbségen, a cselekmény kisebb jelentőségén nyugszik, ami a tárgyi és alanyi mozzanatok összességének mérlegelését követeli. Erre nézve az eddigi gyakorlat megfelelő eligazítással szolgál. A Javaslat a bizonytalanság eloszlatása végett kizárja a szabálysértési tényállás köréből a Btk. 219. §-ának (2) bekezdésében felsorolt minősítő körülményekkel bíró cselekményeket. Verekedés 94. § A verekedés, ha nyilvános helyen történik, sérti a közrendet. Ezen felül a verekedés megvalósíthatja a becsületsértés bűntettét (Btk. 267. §), határos továbbá a testi sértés bűntettével (Btk. 257. §) is. Ha csupán könnyű testi sértés valósult meg, akkor — éppúgy mint becsületsértés esetén — magánindítványtól függ a büntethetőség. Ennek hiányában szabálysértés megállapításának van helye. Közel áll a verekedés és a nyilvános helyen elkövetett garázdasághoz is. A különbség közöttük az, hogy a garázdaság megvalósulásához olyan közösségellenes magatartás szükséges, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A Javaslat szigorítja ennek a szabálysértésnek a büntetését, amennyiben lehetővé teszi, hogy az elkövetőt elzárással sújtsák.