Országgyűlési irományok, 1967. I. kötet • 1-61. sz.

1967-15 • Törvényjavaslat a szabálysértésekről

248 kozatát és a szükséges adatokat rögzítse. Ezek birtokában a felügyelet rendszerint meg tudja hozni a megfelelő határozatot. A Javaslat egyrészt egységesítésre törekszik, mert a felügyeletek eljárása során is általában ugyanazokat a szabályokat teszi kötelezővé, mint amelyek a szabálysértési hatóságok eljárása esetén irányadók. Másrészt tekintettel van a felügyeletek eljárásának sajátosságaira is. Ezért a 87. § (3) bekezdése kimondja, hogy akár a helyszínen bírálja el a felügyelet részéről eljáró személy a szabálysértést, akár később dönt a felügyelet, illetőleg más arra hivatott szerv tagja által feltárt szabálysértés felől, minden ilyen esetben a tárgyalásról szóló V. Fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Érvényre kell tehát juttatni a tárgyalásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket. Ha a felügyelet a szabálysértést a helyszínen kellően felderíti — függetlenül attól, hogy a határozatot nyomban vagy később hozza meg — külön formális tárgyalást nem kell tartania. A tárgyalás szabályainak alkalmazása egyúttal azt is jelenti, hogy a felügyelet a 87. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt esetekben a törvényben megállapított felső határig terjedő pénzbírságot szabhat ki. Nem kötik azok a korlátozások, amelyeket az 51. § a pénzbírságnak az elkövető meghallgatása nélküli kiszabása esetén ír elő. Nem kötik a 83. §-ban írt korlátozások sem, mert a felügyeletnek a helyszínen lefolytatott eljárása nem tekinthető a 83. § szerinti helyszíni bírságolásnak. Lehetséges az is, hogy valamely szerv vagy személy közvetlenül a felügyeletnél tesz feljelentést szabálysértés miatt. Ilyenkor a felügyelet az ügyet köteles elintézni, s a hatáskörébe tartozó ügyben érdemi döntést kell hoznia. Ha azonban a szabálysértés elbírálása nem tartozik a felügyelet kizárólagos hatáskörébe, azt átteheti a tanácsi szabálysértési hatósághoz, feltéve, hogy ezt az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja. Az ilyen feljelentés alapján — amelyet meg kell különböztetni a 87. § (2) bekezdésében említett esettől — a felügyeletek az általános szabályok szerint járnak el. Tarthatnak tehát tárgyalást, s ilyenkor az V. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazniuk. Kiszabhatnak azonban pénzbírságot tárgyalás nélkül is, de ebben az esetben az általuk kiszabott pénzbírság nem haladhatja meg az 500 forintot, és az 51. § szerint kell eljárniuk. HARMADIK RÉSZ EGYES SZABÁLYSÉRTÉSEK Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel 88. § A lőfegyverre és lőszerre vonatkozó rendészeti előírások megszegésének esetei nem egyforma súlyúak. A súlyosabb, bűntettnek minősülő esetek mellett a Javaslat szabálysértéssé nyilvánítja a lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés enyhébb eseteit. A 88. §-ban meghatározott szabálysértés megállapításának két fontos feltétele van: 1. elkövető csak fegyvertartási engedéllyel rendelkező személy lehet, és 2. a jogsértő magatartás az eset összes körülményeire tekintettel kisebb jelentőségű. Az első feltétel egyszerű alaki mozzanat. A második feltétel tárgyában alapos mérlegelésre van szükség, amelynél „az eset összes körülményeit" figyelembe kell venni. A Btk. 258. §-ának (4) bekezdése értelmében a lőfegyver használatára vonatkozó szabályok foglalkozási szabályok. Ehhez képest, ha a szabályszegés folytán